Március - Április

PDF - HU PDF - DE

 

Író-olvasó találkozót szervezett az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete 2017 április 24-én az AMAPED schwedenplatzi előadótermében. Vendégek ezúttal Nógrádi Gábor magyar költő, író, újságíró, hangjáték- tévéjáték- és filmforgatókönyv-író és fia Nógrádi Gergely operaénekes, kántor, író, újságíró voltak.

Író-olvasó találkozót szervezett az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete 2017 április 24-én az AMAPED schwedenplatzi előadótermében. Vendégek ezúttal Nógrádi Gábor magyar költő, író, újságíró, hangjáték- tévéjáték- és filmforgatókönyv-író és fia Nógrádi Gergely operaénekes, kántor, író, újságíró voltak. Az eseményt Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke nyitotta meg.

A megjelent fiatal hallgatók igen csak hegyezték a fülüket, hiszen az előadást jól tudták irányítani az előadóvendégek, hogy egy pillanatra se lankadjon a figyelem. A gyerekkori élményekkel, az írói élet izgalmaival és a pályafutásuk nem mindennapi fordulataival keltették fel a hallgatóság figyelmét. A fő csapásvonal az írói és művészi sorsok kibontakozásáról szóltak. Nógrádi Gábor, aki már ötéves korában megtanult írni-olvasni és tíz éves korában már verseket írt, illetve nem sokára már novellákat és humoreszkeket alkotott elmondta, hogy sok más munkát végzett, mire eljutott az írói sikerekhez. Dolgozott technikusként, majd könyvügynökként. A Főiskolai tanulmányai után dolgozott mint népművelő. Az első verseskötetet publikálta a „Kéthátú életünkben” címmel. Az igazi sikert az 1983-ban megjelent „Gyerekrablás a Palánk utcában” című ifjúsági regénye hozta. A Janikovszky Éva és életműdíjas író ért a gyermekek nyelvén, de finoman figyelt a felnőtt hallgatóságra is, hisz a tanárok mellett, más nagykorú érdeklődő is eljött a találkozóra.

Nógrádi Gergely színesítette az előadást saját élettörténetével, melyből kitűnt mindenkinek, hogy csibészségével igen csak próbára tette szüleit. Minden megpróbáltatást megcáfolva, felküzdette magát a művészet magas létráira, megmutatva a világnak, hogy a harc megedzi az embert és a túlélés nem csak eszközzé, hanem ösztönné válik. Gergely is jól ismeri a gyermekek nyelvét, nem csak pedagógiai tudás van benne, hanem igazi apai érzések is. Volt rá példa, hogy ott hagyta a jó külföldi munkáját annak érdekében, hogy a családja és a gyermeke mellett lehessen.

A beszélgetés végén a gyerekeknek lehetősége volt kérdezni az előadóktól, amely lehetőséggel éltek is. A kérdések megválaszolása után a hallgatóság válogathatott és vásárolhatott az erre az alkalomra összeválogatott könyvek közül.

      

      

Szöveg: Bogdán Tibor

Fotók: Miklós Tünde

Húsvét előtt és után is aktívan táncoltak a Napraforgók Táncegyüttes tagjai Bécsben és Budapesten egyaránt. Április 7-én Bécsben a Collegium Hungaricumban tanulhatták kicsik és nagyok a magyar néptánc alapjait a havi rendszerességgel megrendezett táncház keretében. A kalotaszegi Mérából származó Muszka György és Ilonka tanították a résztvevőket többek között mérai és mezőségi táncokra. A zenéről a fiatal tehetségekből álló Sárarany zenekar gondoskodott, melynek tagjai Mosonmagyaróvárról érkeztek.

Húsvét előtt és után is aktívan táncoltak a Napraforgók Táncegyüttes tagjai Bécsben és Budapesten egyaránt. Április 7-én Bécsben a Collegium Hungaricumban tanulhatták kicsik és nagyok a magyar néptánc alapjait a havi rendszerességgel megrendezett táncház keretében. A kalotaszegi Mérából származó Muszka György és Ilonka tanították a résztvevőket többek között mérai és mezőségi táncokra. A zenéről a fiatal tehetségekből álló Sárarany zenekar gondoskodott, melynek tagjai Mosonmagyaróvárról érkeztek.

Egy rövidke húsvéti pihenő után a Napraforgók néhány lelkes tagja máris a következő néptáncos rendezvényre sietett: Április 22-én felléptek a Minden Magyarok Tánca című produkcióban, amely a budapesti Országos Táncháztalálkozó immár szerves része. A Minden Magyarok Tánca a határon túli magyar néptánccsoportok közös műsorszáma, idén 200-an jelentkeztek rá. Az Ausztriából, Németországból, Svájcból és a Kárpát-medence anyaországon kívül eső részeiből érkező táncosok ebben az évben mezőségi táncokkal örvendtették meg a közönséget.

A Napraforgók legközelebb május 5-én várnak minden táncolni vágyót a Collegium Hungaricumba. A szokásos gyermek- és felnőtt-táncház mellett az erdélyi TransylMania koncertjével is várjuk a kedves résztvevőket!

     

Szöveg: Németh Júlia Fotók: Kalmár Eszter, Pehi Dorka és Trombitás Gergely

A székesfehérvári Kákics népzenei együttes „Ferenc Jóska fújatja a trombitát…” címmel adott elő egy népzenei visszatekintést az I. világháborúról. A rendezvényt a  „EUROPA”-Club szervezte a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület támogatásával. A helyszínt a Collegium Hungaricum biztosította.

" Ferenc Jóska fújatja trombitát... " címmel tartott előadást a székesfehérvári  Kákics népzenei együttes   2017 április 25-én a bécsi Collegium Hungaricumban . A műsor  népzenei - történeti visszatekintés volt az első világháborúra. Tárnok Ákos, az együttes vezetője a kerekasztal.at -nak elmondta, hogy  előadásuk összeállításában szerteágazó kutatást végeztek, melyhez számos segítséget kaptak.

A dalokban és a közben felolvasott korabeli levelekben, haditudósításokban, visszaemlékezésekben a katonaélet különböző pillanatai a sorozás az otthon hátrahagyottaktól való búcsúzás a kaszárnyaélet, kiképzés, vagy éppen a panaszszó a büntetések feletti ellenérzések hangzottak el. Előfordult a fegyverek dicsérete csakúgy, mint az egymás közti vetélkedés a bajtársiasság a háború helyszíneinek megéneklése, valamint a hazaszeretetnek, honvágynak a kifejezése. A véres csatáknak a halál közelségének a félelemnek is megszülettek saját népdalai mint ahogy aztán a szabadságnak, hazatérésnek, leszerelésnek is. Elhangoztak gyimesi, sőt moldvai csángó magyar dalok is.

Az előadás alatt nem csak vonós hangszereket hanem  a parasztság által használt hangszereket mint például a tekerőlantot a dudát a gyimesi ütőgardont a különböző furulyákat, dobot, kobzát, citerát és cimbalmot is megszólaltatták ezzel is színesítve a nagyszerű előadást. 

A háttérben folyamatosan változó képeket az előadáshoz az adott énekekhez, elmondott szövegekhez  szinkronizálták, így pl.  amikor az isonzói csatáról  esett szó  akkor a fotók is azt tükrözték, ha  tengeri hadszíntérről énekeltek, akkor a tengerjáró magyar katonák életéről láthattunk képeket .

A koncert után Tárnok Ákos szívesen mesélt az együttes életéről. Elmondta, hogy Székesfehérváron alakult 1997-ben és azóta is ott tart rendszeresen táncházakat és előadásokat. A hazai műsorok mellett ecuadori, perui, olaszországi, ausztriai, németországi, szlovákiai, norvégiai és svédországi vendégszerepléseket tudhat maga mögött. Repertoárjuk ennek köszönhetően sokszínű, melyben a dunántúli és moldvai zenék mellett palóc, rábaközi, gyimesi, székelyföldi, csallóközi, és dél-alföldi dallamok is helyet kapnak. Műsoraikban a már említett I. világháború keservét idéző dallamok mellett a dicső 48-as szabadságharc dalai, Kossuth nótái és az 56-os eseményekhez köthető dalok is felhangzanak. Táncegyütteseknek koreográfiákhoz is szoktak muzsikálni.  

A hallgatóság  hosszan tartó vastapssal köszönte meg a műsort aminek lezárása képpen közösen elénekelték a ,,Kimegyek a doberdói harctérre" kezdetű dalt. A nézők köreiben megemlítették, hogy az előadás jól illeszkedik a Bécsi Magyar Történeti Intézet által szervezett programok közé, hisz az I. Világháborúról több előadás is elhangzott az utóbbi időben az intézmény falai közt.

Akik időt szakítottak az előadásra nagyon szép, megható élményekkel gazdagabban térhettek haza.

A rendezvényt  az „EUROPA”-Club  szervezte a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület támogatásával.

     

     

Fotó: Bogdán Tibor

Lezajlottak a választások a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközségben. Ebből az alkalomból kereste meg a Magyar Egyházközséget az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának Körösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa Bogdán Tibor, aki figyelemmel kísérte a választásokat, amelynek keretén belül az Egyházközségi Képviselőtestületi tagjelöltek mérettették meg magukat.

Simon Ferenc esperes atya, az ausztriai katolikus magyarok főlelkésze elmondta, örvendetes volt, hogy az öt évente megtartott választások idei jelöltjei száma tizennégy volt. A Bécsi Főegyházmegye szabályzata szerint az első hat legtöbb szavazatot kapott tag lehet teljes jogú képviselője a bécsi közösségnek. A bádeni és bécsújhelyi közösség idén választhatott először, két fővel emelve az Egyházközségi Képviselőtestület létszámát.

Lezajlottak a választások a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközségben. Ebből az alkalomból kereste meg a Magyar Egyházközséget az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának Körösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa Bogdán Tibor, aki figyelemmel kísérte a választásokat, amelynek keretén belül az Egyházközségi Képviselőtestületi tagjelöltek mérettették meg magukat.

Simon Ferenc esperes atya, az ausztriai katolikus magyarok főlelkésze elmondta, örvendetes volt, hogy az öt évente megtartott választások idei jelöltjei száma tizennégy volt. A Bécsi Főegyházmegye szabályzata szerint az első hat legtöbb szavazatot kapott tag lehet teljes jogú képviselője a bécsi közösségnek. A bádeni és bécsújhelyi közösség idén választhatott először, két fővel emelve az Egyházközségi Képviselőtestület létszámát.

Esperes atyától megtudhattuk még, hogy mind a három alkalommal rendben zajlott a választás. Minden jelölt kapott szavazatot, így a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség azoknak a jelölteknek a segítségére is számít, akik „tartalékos képviselők” lettek.

A Képviselőtestület megtartotta első informális ülését, melyet a későbbiekben követ az alakuló ülés. A Képviselőtestület tisztségviselőit (az alelnököt és a jegyzőt), valamint a munkacsoportokat is ez alkalommal választják meg. Simon atya elmondta, hogy az alakuló ülésre meghívást kapott az alelnöki tisztségéről lemondó Paksánszki Szilveszter, valamint Szemerédi Ilona és Szemerédi Tibor, akiknek feladata lesz segíteni a Képviselőtestület tagjainak a munkáját.

A Képviselőtestület elnöki tisztét a mindenkori plébános látja el. A közösség által megválasztott képviselők: Kovács Levente, Kovács Krisztina, Gál Katalin, Dobos Alpár, Dr. Tiboldi Ákos, Csiky László, Jakab Péter (Baden) és Pál Zsolt István (Bécsújhely). A tartalékos képviselők: Dr. Ambrus Orsolya, Rolik Tamás, Sass Judith, Jánoska Szabolcs, Kakas Anna és Tandari Gabriella.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a Képviselőtestületi tagoknak sok erőt és áldást kíván közösségi munkájukhoz!     

     

Fotó és szöveg: Bogdán Tibor

A rendezvényt egy sajnálatos baleset miatt nem Radda Marika a Club Pannonia nyitotta meg, hanem a társszervező intézet, a Collegium Hungaricum igazgatónője, Molnár Mária vállalta. Az est beszélgetős részét Georg Lehner moderálta, a beszélgető partnerek az előadó művészek voltak: a szoprán Van der Smissen Andrea – művészeti és tudományos koordinátor, és Bartinai Gábor a Bécsi Opera korrepetitora, aki zongorán kísért.

A rendezvényt egy sajnálatos baleset miatt nem Radda Marika a Club Pannonia nyitotta meg, hanem a társszervező intézet, a Collegium Hungaricum igazgatónője, Molnár Mária vállalta. Az est beszélgetős részét Georg Lehner moderálta, a beszélgető partnerek az előadó művészek voltak: a szoprán Van der Smissen Andrea – művészeti és tudományos koordinátor, és Bartinai Gábor a Bécsi Opera korrepetitora, aki zongorán kísért.

A március 7-én szervezett esten elhangoztak a második világháború utáni magyar zeneszerzők művei. Szelényi István, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Kósa György és Jemnitz Sándor művei kerültek bemutatásra.

A programban elhangoztak a következő művek: Szelényi István: Vázlat II (1927), Kadosa Pál: Op. 4, Késő ősz, Kuruczok beszélgetnek (1924), Szabó Ferenc : Preludium (1925), Kósa György: Dalok Richard Dehmel versekre (1919) éjszakai dalolás, hang a sötétben, eső után, Jemnitz Sándor: három kompozíció Ludwig Uhland versekre (1929) (Parasztszabály, Válasz, a lányoknak).

     

     

     

     

Szöveg: Bogdán Tibor Fotó: Miklós Tünde

A tavasz első napjaiban Böjte Csaba ferences szerzetes idén is megörvendeztette jelenlétével az ausztriai magyarokat. Mint ahogy ez már megszokottá vált, ezúttal is elkísérték őt páron a befogadott gyermekeiből. Ez alkalommal a Nagyszalontai Béke Királynője Gyermekvédelmi Központ tíz fiatalja és kísérője vállalkozott az útra. Az ausztriai magyar közösségek nevében a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség hívta meg idén is Csaba testvért, de tudjuk, hogy több osztrák és magyar család várja a ferences szerzetest évről évre. Emellett a maueri osztrák plébánián is szerveztek találkozókat az ottani hívekkel.

A nagyszalontai ház fiataljainak március 4-én délelőtt kirándulást szerveztek Bécs város központjába, ahol a történelmi nevezetességeket tekintették meg, illetve a vidámparkban is töltöttek felejthetetlen pillanatokat.

A tavasz első napjaiban Böjte Csaba ferences szerzetes idén is megörvendeztette jelenlétével az ausztriai magyarokat. Mint ahogy ez már megszokottá vált, ezúttal is elkísérték őt páron a befogadott gyermekeiből. Ez alkalommal a Nagyszalontai Béke Királynője Gyermekvédelmi Központ tíz fiatalja és kísérője vállalkozott az útra. Az ausztriai magyar közösségek nevében a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség hívta meg idén is Csaba testvért, de tudjuk, hogy több osztrák és magyar család várja a ferences szerzetest évről évre. Emellett a maueri osztrák plébánián is szerveztek találkozókat az ottani hívekkel.

A nagyszalontai ház fiataljainak március 4-én délelőtt kirándulást szerveztek Bécs város központjába, ahol a történelmi nevezetességeket tekintették meg, illetve a vidámparkban is töltöttek felejthetetlen pillanatokat.

Délutánra találkozót hirdettek az Am Tabor plébánia előadótermében ahol Szemerédi Tibor köszöntette Csaba testvért és a jelenlévőket. Előszavában Böjte Csaba kiemelte jelentőségét a meghirdetett kárpát-medencei Szent László Évnek, mely alkalomra az őt kísérő fiatalok színdarabbal készültek. A közönség megtekinthette a Szent László életéről szóló előadást, melyet korhű ruhákban adtak elő. Az előadást hosszas tapssal jutalmazta a hallgatóság. Az előadó fiatalok bemutatkoztak és elmondták, hogy mióta vannak az otthonban, hány testvérük van és, hogy mi szeretnének lenni, ha befejezik a tanulmányaikat.

Csaba testvér lelkesítő beszédjében egy felhívást intézett a közönségnek, azzal az üzenettel, hogy „toborzás folyik”. Az isteni parancsok betartására buzdított mindenkit, mert ezek „mérföldkövek a boldogsághoz vezető útra”.  Beszédében kitért Szent Ferenc életére, amelyből az alázatot tanulhatjuk meg. Elmondta, hogy higgyünk az ima erejében, mert az megvéd. Kitért a gyermekvédelmi munkásságának első lépéseire, a nagyszalontai gyermekvédelmi központ létrejöttének történetére és beszélt a gyermeknevelés titkairól.

Az előadása végén a nagyszalontai otthon gyermekeit kérte meg, hogy pár Arany János verssel örvendeztessék meg a jelenlévőket, ezzel is tisztelegve a költő előtt, a születésének 200. évfordulója alkalmából.

A teremben kiállított fotókat is megtekinthettek a jelenlévők. A fényképek abból a fotóantológiai kötetből valóak, melyet a szerző, Bálint László mutatott be és amelynek „Ember és föld” a címe. A könyvben neves fényképészek fotói tekinthetőek meg, melyhez Böjte Csaba gondolatai párosulnak.

Másnap a Német Lovagrend Templomában, vagy, ahogy a magyarok ismerik, az Árpádházi Szent Erzsébet templomban a hívők mellett nagyszámú érdeklődő jött el, hisz Böjte Csaba neve nagy vonzóerővel bír.

A mise kezdetén Csaba testvér bemutatta a nagyszalontai fiatalokat, akik ezúttal Szent Erzsébet életéről mutatottak be rövid színdarabot.

Prédikációja elején a Szent László évére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Egy képzeletbeli vonatkirándulásra hívta meg a hívőket. A világban „identitás krízis van”, mondta Csaba testvér. Mindenki keresi az élete célját. Komoly cél lehet az Úr Napja megünneplése. Prédikáció főgondolata az volt, hogy az embernek meg kell szentelni a saját életét és környezetét, illetve mindazokét akik körülveszik.

A mise végén Simon Ferenc esperes atya, az ausztriai katolikus magyarok főlelkészé megköszönte Csaba Testvérnek a látogatást és átadta a bécsi főegyházmegye ajándékát, egy Szent Erzsébet szobrot.

Délután a bécsújhelyi dómban várták Csaba testvért, ahol a gyerekek újra bemutatták a Szent László életéről szóló előadásukat.

Csaba testvér prédikációjában az elhangzott Máté evangéliumából felolvasott „Jézus megkísértésére” reflektálva, kiemelte, hogy az élet a jó és rossz küzdelméből áll. Példákat és tanácsokat adott, hogyan lehet a rosszból jót csinálni. Szent László mint példa megfelelő, mert ő amellett hogy védő szerepet vállalt, integráló személység volt, mert ő nem lerombolta az ellenséget értékeit, hanem meghagyta. „Meg kell tanulni azt, hogy az ellenségeinket nem legyőzni kell, hanem meggyőzni”- mondta a szerzetes. Mindezt az életből, a munkássága közben történtekből vett példákkal magyarázta és fűszerezte, derűs pillanatokat teremtve a padokban ülőknek.

A mise végén Simon Ferenc esperes atya elmondta, hogy Csaba testvér most már harmadszor látogat Bécsújhelyre és a hívők teltházzal várják vissza minden év tavaszán. 

Böjte Csaba jelenléte mindig felpezsdíti az Ausztriában élő magyarokat, és mint a tavasz hírnöke mindig derűt és optimizmust hoz magával, ezzel is elhessegetve minden fáradságot.

Köszönjük Csaba testvér!

----------------------------------------------

Am Tabor

           

           

------------------------------------------------------

Árpádházi Szent Erzsébet templomban

          

         

-----------------------------

Bécsúhely

         

         

Fotó: Mag. Leslie Czyzyk, Bogdán Tibor

Az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezetet kerestem fel az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának vezetője, Radda István úr kérésére.  Juhász Réka, a gyülekezet lelkésze fogadott, a bécsi Capistrangasse 2/15 szám alatt található irodában, amely egyben a gyülekezet székhelye is.

Juhász Réka lelkésznő elmondta, hogy az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet teljes jogú tagja az Ausztriai Evangélikus Egyháznak és egy nemzetiségi - nyelvi hovatartozás alapján szerveződő gyülekezetként működik. A kezdetek 1956-ig nyúlnak vissza, amikor a gyülekezet az Ausztriai Magyar Evangélikus Lelkigondozói Szolgálatból alakult, annak jogutódjaként. Az új szervezeti meghatározással 2004. december 5. óta működik. A gyülekezetnek választott és beiktatott presbitériuma, lelkésze és felügyelője van. A lelkész munkáltatója az Ausztriai Evangélikus Egyház. A lelkészi feladatok egész Ausztria területére kiterjednek, ezalól kivételt képez Burgenland és az Őrisziget evangélikus gyülekezete.

Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának vezetője, Radda István úr kérésére kerestem fel az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezetet.  Juhász Réka, a gyülekezet lelkésze fogadott, a bécsi Capistrangasse 2/15 szám alatt található irodában, amely egyben a gyülekezet székhelye is.

A cím nem véletlenül egyezik meg a Bornemisza Péter Társaságéval, hiszen az 1960. március 20-án, az akkori Presbitérium által megalakított irodalmi társaságnak is ugyanez a székhelye.

Juhász Réka lelkésznő elmondta, hogy az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet teljes jogú tagja az Ausztriai Evangélikus Egyháznak és egy nemzetiségi - nyelvi hovatartozás alapján szerveződő gyülekezetként működik. A kezdetek 1956-ig nyúlnak vissza, amikor a gyülekezet az Ausztriai Magyar Evangélikus Lelkigondozói Szolgálatból alakult, annak jogutódjaként. Az új szervezeti meghatározással 2004. december 5. óta működik. A gyülekezetnek választott és beiktatott presbitériuma, lelkésze és felügyelője van. A lelkész munkáltatója az Ausztriai Evangélikus Egyház. A lelkészi feladatok egész Ausztria területére kiterjednek, ezalól kivételt képez Burgenland és az Őrisziget evangélikus gyülekezete.

Feladatait tekintve megemlítette az istentiszteleteket, melyeket havonta tartanak meg Bécsben és Grazban magyar nyelven, a hónap első, illetve a harmadik vasárnapján. Bécsben a 7. kerületi Feltámadás-templom kápolnájában – 1070, Wien, Lindengasse 44/a címen – 11.00 órakor.  A grazi és környéki hívek a Heilandskirche evangélikus templomba járnak – Graz, Kaiser-Josef Platz 9. cím alatt 16.00 órára. Az istentiszteleteket mindig követi közös együttlét, agapé.

Egy másik fontos feladat a magyar és kétnyelvű kazuális szolgálatok (keresztelés, esketés, temetés). A keresztelések száma általában magasabb, mint a temetéseké. Ugyanis többen az idősek közül azt kérik, hogy saját szülőföldjükön legyenek eltemetve.

A gyülekezetnek 1956 óta saját újsága is van. Kezdetben Útitárs néven, mint melléklet jelent meg, 1975 óta azonban már önálló újságként: Másokért Együtt címmel. Jelenleg közel 1500 példányban nyomtatják, és immáron már a 861. számnál tartanak.  

  

A beszélgetésünk alatt egy másik fontos feladatról is szó esett. Ez nem más, mint a lelkigondozói és diakóniai feladatok. A tagok számíthatnak egymás segítségére. Az időseket nem hagyják egyedül, a családok figyelnek egymás gondjaira, problémáira. Ahogyan a kisebbségi létben élőkre jellemző, a problémák gyakran, egész mélyen gyökereznek. A honvágy, az idegen környezetbe való beilleszkedés, a munkahelyi problémák megoldása és sok más jogi, szociális gond is terítékre kerül. Ezáltal a közösség ereje számos alkalommal megmutatkozik, így van esély arra, hogy erőssé és szilárddá kovácsolódjon.

Egy másik szép feladat, a gyülekezeti kirándulások megszervezése, mely évente két alkalmat jelent. Emellett a konfirmációra való felkészítés is fontos teendő, hiszen fiatalok is járnak az istentiszteletekre. Mostanában felértékelődött az a szerep is, amit az ausztriai három magyar nagy egyházi közösség – az evangélikus, a katolikus és a református – az ökumené nevében tesz. A hívek értékelik ezt a munkát és időről időre egyre többen vesznek rész a szertartásokon. A legutóbbi ökumenikus istentisztelet mottója a következő volt: „Krisztus szeretete sürget, ösztönöz minket!”

A beszélgetésünket a 60 éves évforduló alkalmából összeállított kiállítás megtekintésével folytattuk. „Az Ausztriai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház segítségnyújtása menekülteknek 1956/57-ben” elnevezésű tárlat anyagát a gyülekezet levéltárából, valamint Szépfalusi István feljegyzéseiből állította össze a lelkésznő, melyhez adódott még számos dokumentum az Ausztriai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspökségének körleveleiből is. A lelkésznő szakszerű idegenvezetőnek bizonyult, előadásán érezni lehetett, hogy sok munkát fektett bele.

A Magyarországról 1948 előtt kitelepített németekkel együtt, különböző okokból kifolyólag, sok magyar is érkezett Ausztriába. Nyilván szükség volt lelkigondozásra. Ezért, az ausztriai egyházak már az ötvenes években lelkigondozói szolgálatot hívott életre. Bregenz-ben alakult az első protestáns lelkigondozói központ. Az alapítók közt olvashatunk Nagy Józsefről, aki később az 1956-os események következtében érkező menekült hullám fogadásában is besegített. Megismerhetjük Szépfalusi István szerepét is, aki 1955-ben került Ausztriába, mivel édesanyja ausztriai állampolgár. Őt kérték fel arra, hogy Bécs központtal, szervezze meg az Ausztriai Evangélikus Egyház magyar menekültszolgálatát. Az Ausztriai Evangélikus és Református Egyházak együttműködve fogadták a menekülteket, de részükre már a kezdetekben külön református és evangélikus lelkigondozói szolgálatot hoztak létre. Az evangélikus közösséget Szépfalusi István vezette, ugyanabból az irodából, ahol most a beszélgetést folytattam. Innen kerültek megszervezésre a Magyarország irányába indított segélyek, melyek 1995-ig folytatódtak.

Sok idézetet fordított le a lelkésznő, de ami a legérdekesebb volt, ahogy az egyház körülírja a lelki trauma okait. Emlékezetből írom le: itt olyan emberekről van szó, akik kiestek a megszokott életritmusokból, akiket a félelem üldöz. Akiknek még élesen él emlékezetében az anyaföld elvesztése, vele együtt minden vagyonuké, amiért keményen megdolgoztak, és mindezek felett a szabadság elvesztése is.

Egy másik plakáton szintén részletek olvashatóak a levelezésekből. Ezekből kiderül, hogy mindenki ki akarta venni a részét a segítségnyújtásban. Megtudhatjuk, hogy a skandináv egyházak is hozzájárultak ehhez a karitatív feladathoz. A külföldi segélyszervezeteket ’57 májusáig engedték be Magyarországra. A plakátokon láthatóak azok a listák, amelyek meghatározták a vámmentesen bevihető tételeket és azok mennyiségét, amelyet a szervezetek ki is használtak, hogy minél hatékonyabban segíthessék a magyarokat. Azonban az ’57-ben bevezetett szigorítások következtében ezek is érvényüket vesztették.

Arra a kérdésemre, hogy mégis ki támogatta ezt a kiállítást, melyen olyan szépen ábrázolva van az 1956-os emlékévre megalkotott logó, a lelkésznő elmondta, hogy az árát a gyülekezet és a Bornemisza Péter Társaság állta.  

Számomra nagyon tanulságos az a munka, amit Juhász Réka lelkésznő végez, illetve megható volt látni a kiállítás képi és írásos anyagát. Aki teheti, látogassa meg, vagy vigye el a kiállítást saját közösségébe, hiszen érdekes tanúságokat lehet levonni belőle.

A bécsi Collegium Hungaricumban működik egy magyar és német nyelvű könyvtár, ahol Józsa Márta könyvtáros vezetett körbe és mesélt az intézmény szerepéről, és az általuk kínált programokról, lehetőségekről.
A könyvtárban 15 ezer kötet található, amelynek több mint a 80%-a magyar nyelvű. A német nyelvű kötetek magyar szerzők műveinek fordításai. Az állomány több mint fele szépirodalom, tehát prózai művek, verseskötetek, a klasszikusoktól a modern irodalomig. A szakirodalomból kiemelhető a történelmi témájú könyvek, ugyanis ez az intézmény gyüjtőkörének része is egyben. A könyvek mellett CD-t, DVD-t, e-könyvet és hangos könyvet is megtalál és kölcsönözhet a könyvtárlátogató közönség.

A bécsi Collegium Hungaricumban működik egy magyar és német nyelvű könyvtár, ahol Józsa Márta könyvtáros vezetett körbe és mesélt az intézmény szerepéről, és az általuk kínált programokról, lehetőségekről.

A könyvtárban 15 ezer kötet található, amelynek több mint a 80%-a magyar nyelvű. A német nyelvű kötetek magyar szerzők műveinek fordításai. Az állomány több mint fele szépirodalom, tehát prózai művek, verseskötetek, a klasszikusoktól a modern irodalomig. A szakirodalomból kiemelhető a történelmi témájú könyvek, ugyanis ez az intézmény gyüjtőkörének része is egyben. A könyvek mellett CD-t, DVD-t, e-könyvet és hangos könyvet is megtalál és kölcsönözhet a könyvtárlátogató közönség.

Az idei évben eddig 150 olvasó kölcsönzött már a könyvtárból, ami a tapasztalatok alapján az év végéig megduplázódik.  Vannak olvasók, akik havonta látogatják az intézményt, de van, aki hetente visz haza újabb olvasnivalót. Ők többnyire azok a szülők, vagy nagyszülők, akik a gyerekeket hozzák el az épületben működő Bécsi Magyar Iskolaegyesület iskolai és óvodai óráira.

Józsa Márta elmondta, hogy könyvtári foglalkozásokat is szervez, melyekre a nyelviskolából, a honismereti szakkörös diákokat fogadja. A gyerekeknek így lehetősége nyílik arra, hogy megszokják a könyvtári légkört, közelről lássák a magyar irodalmat és megtanulják, hogyan keressék a könyveket a katalógusban, vagy a polcokon.

A könyvállomány bővítése részben a rendelkezésükre álló beszerzési keretből történik, de többnyire felajánlásokból, ajándékkönyvekből áll. Hagyatékokat is vesznek át, amelyeket átnéznek és kiválogatják a könyvtár részére a hasznos könyveket. Egy másik forrás, a magyarországi könyvtári hálózat, ahonnan úgynevezett Márai-program keretében könyveket kapnak, évente 50-60 kötetet.  A könyvek mellett mintegy negyvenféle újság is érkezik Magyarországról.  

A könyvtárba való jelentkezés hagyományos módon történik és ingyenes. A Collegium Hungaricum internetes felületén megtudhatják a feltételeket, lehetőségeket, illetve ugyanitt e-mailen is érdeklődhetnek a leendő olvasók. Működik egy online katalógus is, amelyben már tízezer kötetet dolgoztak fel.  

A könyvtár azóta működik, amióta a Collegium Hungaricum létezik. A kezdetekkor, 1924-ben történelmi könyvtárként funkcionált a Trautson - palotában, ahol az egyetemistáknak és ösztöndíjasoknak állt a rendelkezésére.  Majd 1963-ban költözött a jelenlegi épületbe, ahol azóta már bárki számára elérhető. Az átköltözés óta folyamatosan működik, leszámítva egy kisebb szünetet 1998-ban, amikor a Collegium Hungaricumot renoválták.

A könyvtáros örömmel tájékoztatott arról is, hogy a tagság egy része klubszerűen is találkozik, ahol felolvasó vagy egyéb irodalmi esteket szerveznek.

A könyvtár központi helyen helyezkedik el, jól megközelíthető az olvasók számára.  Hétfőtől csütörtökig 14.00 és 18.00 óra között, míg pénteken 10.00 és 14.00 óra között várják a látogatókat. A nyitvatartási idő rugalmasan alkalmazkodik azonban a Collegium Hungaricum rendezvényeihez. Ezeken a napokon az olvasóknak lehetőséget biztosítanak, hogy a programok megkezdése előtt a könyvtárban várakozzanak, ahol ilyenkor a hetilapok, folyóiratok olvasása a legjellemzőbb elfoglaltság.

Közösen szervezett ünnepi megemlékezést az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. A program március 14-én, kedden délután öt órakor kezdődött 18.30-tól a régi bécsi városháza dísztermében. 

Közösen szervezett ünnepi megemlékezést az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. A program március 14-én, kedden délután öt órakor kezdődött 18.30-tól a régi bécsi városháza dísztermében.

Az ünnepi megemlékezésen képviseltette magát a bécsi magyar nagykövetség, a Collegium Hungaricum, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Magyarság Háza, a bécsi Kaláka Klub, és a bécsi Magyar Iskolaegyesület. Jelen voltak a Magyar Állam Kőrösi Csoma Sándor Programjának bécsi ösztöndíjasai is.

Este fél hétkor a régi városháza dísztermében folytatódott a megemlékezés, ahol elsőként a Liszt Ferenc Kórus énekelt Simon Lévay Márta vezetésével. A Garibaldi csárdás kiskalapja című népdal, valamint a Magyar Hiszekegy elhangzása után ünnepi köszöntőt mondott Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke. Ezt követően Perényi János, Magyarország ausztriai nagykövete olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett ünnepi üzenetét, majd ünnepi beszédben emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra.

Köszöntőt mondott Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának elnöke, majd Wolfgang Häusler egyetemi professzor tartott német nyelvű történelmi előadást, melyben összefoglalta a ’48-as eseményeket. Ezt követően Csibi Krisztina, a budapesti Magyarság Háza igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, aki pontokba szedve ismertette a magyarság számára sorsdöntő történelmi eseményeket a 19. századközepétől.Az ünnepi műsorban az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének  (AMAPED) tehetséges diákjai is részt vállaltak. Bagári András, Kányádi Sándor: Nyergestető című költeményét szavalta el, majd Ábrányi Emil: Él a magyar! című versét hallgathattuk meg Nagy Andrea előadásában. Színpadra léptek a Bécsi Magyar Iskola felsős gimnazista tanulói, akik a Lengyel Ferenc tanár által szerkesztett verses összeállítást adták elő. Az ünnepi megemlékezést a Liszt Ferenc Kórus által előadott zsoltárral, majd a magyar himnusz közös eléneklésével fejeződött be.

2017. március 14-18 között immár második alkalommal került megrendezésre a Bécsi Magyar Diáknapok a Magyar Diákok Egyesületének szervezésében. A többnapos programsorozatban kulturális, szórakoztató, és sportesemények is helyet kaptak.

A rendezvény megálmodója és megvalósítója, a Magyar Diákok Egyesülete, 1999-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a Bécsben élő magyar diákságot. Ez a törekvés határozza meg a működésüket ma is, és ezért indították el tavaly - hagyományteremtő szándékkal – ezt a többnapos, sokrétű kikapcsolódási lehetőséget nyújtó rendezvényt.

2017. március 14-18 között immár második alkalommal került megrendezésre a Bécsi Magyar Diáknapok a Magyar Diákok Egyesületének szervezésében. A többnapos programsorozatban kulturális, szórakoztató, és sportesemények is helyet kaptak.

A rendezvény megálmodója és megvalósítója, a Magyar Diákok Egyesülete, 1999-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a Bécsben élő magyar diákságot. Ez a törekvés határozza meg a működésüket ma is, és ezért indították el tavaly - hagyományteremtő szándékkal – ezt a többnapos, sokrétű kikapcsolódási lehetőséget nyújtó rendezvényt.

Az II. Bécsi Magyar Diáknapok nyitányaként március 14-én MDE játékest volt a Café Treffpunktban, ahol 12 csapat 24 versenyzője mérte össze tudását. A jó hangulatú vetélkedőket követően kulturált keretek között beszélgetett és ismerkedett tovább az összegyűlt népes ifjúság.  

Március 15-én „kocsmatúra” volt a program, amely három állomásból állt. Ennek keretében a résztvevők az egyetemisták számára legkedveltebb helyekre látogattak el. Ezen a programon több mint ötven diák vett részt.

Az első Bécsi Magyar Diáknapok hivatalos megnyitójára március 16-án került sor a Collegium Hungaricumban. Itt Krámos Dániel, a Terragora Egyesület Erasmus+ programjának pályázatírója tartott előadást, majd Lorán Barnabás és Rekop Gyuri rendkívül szórakoztató Stand-up comedy műsora következett. Március 17- én pénteken St.Patrick’s Karaoke program és csapatjátékok várták az érdeklődőket.

Március 18-án, szombaton délután 15.00 órától zajlott a sportnap, amely zumbával és kosárbajnoksággal kezdődött. A zumbát Kőrös Anikó, Budapestről érkezett oktató tartotta. A kosárbajnokság négy csapat részvételével zajlott, végül a Tropics csapat diadalmaskodott.

Fél ötkor vette kezdetét a MDE-VUS II. Focikupa. Kilenc csapat játszott, az idei bajnok a Wu Kicker csapata lett. Az egész délutánt tisztességes, sportszerű, pörgős játék, jó hangulat és látványos gólok jellemezték.

 A II. Bécsi Magyar Diáknapok utolsó programja a Semester Opening Party lesz, amelyre március 24-én, pénteken kerül majd sor. Részletek: https://www.facebook.com/events/651279481737858/ 

 A Bécsi Magyar Diákegyesület programsorozatát a tavalyi évhez hasonlóan több szervezet támogatta, köztük az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és annak tagegyesületei is. 

Az Arany János emlékév alkalmából rendezett szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, március 25 - én szombaton délelőtt 10 órától a bécsi Collegium Hungaricumban.

Az eseményre több mint száz nevezés érkezett. Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről, Erdélyből és Németországból ékeztek a versenyzők, óvodás kortól a szép korúakig. Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének munkatársai idén elsősorban Arany János verseit, balladáit várták a versmondóktól.

 

Az Arany János emlékév alkalmából rendezett szavalóversenyt az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, március 25 - én szombaton délelőtt 10 órától a bécsi Collegium Hungaricumban.

Az eseményre több mint száz nevezés érkezett. Ausztria mellett Magyarországról, a Felvidékről, Erdélyből és Németországból ékeztek a versenyzők, óvodás kortól a szép korúakig. Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének munkatársai idén elsősorban Arany János verseit, balladáit várták a versmondóktól.

10 órakor Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke köszöntötte a vendégeket: a Nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum diákjait és kísérőjüket – Patócs Júliát, aki a Magyar Állam Petőfi Sándor Programjának ösztöndíjasa, egyben a Nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület vezetője; a lévai Juhász Gyula Alapiskola diákjait és kísérőjüket, Lőrincz Katalint, az iskola igazgatóhelyettesét; az Audi Hungária Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjait és kísérőiket Dombi Lívia vezetésével; a Szlovákiai Peredről érkezett versenyzőket és a tanárnőjüket, Varga Zsuzsannát, valamint az ausztriai magyarokat, és az AMAPED diákjait, pedagógusait.

Ezt követően ifj. dr. Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója megnyitotta az ünnepi szavalóversenyt, majd a Csepregi Vegyeskar Egyesület kórusa Kancsó Zoltánné Ibolya vezetésével a jelenlévőkkel együtt elénekelte az Örökségünk dalt.

Délelőtt az óvodások és kisiskolások megmérettetése zajlott a Díszteremben és a Balaton teremben, mindkét helyen teltházzal. Hallhattuk többek között Arany János: A tudós macskája című művét Szöllősi Dóra előadásban, valamint az Itthon című verset Hámos Előd tolmácsolásában.

A zsűri tagjai voltak: dr. Szoták Szilvia a Magyar Nyelvstratégiai Intézet Nyelvtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főtanácsadója, Hegedűs Ildikó, a Győri Nemzeti Színház színész-rendezője, dr. univ., Ph.D., Szaffkó Péter Debreceni Nyári Egyetem ügyvezető igazgatója, valamint Kakuk János, a Kisalföld Kultúrájáért Egyesület elnöke.

Míg a szavalók színpadra léptek, a kisebbek sem unatkoztak. A délelőtt nekik szervezett foglalkoztató keretében kifestőzhettek, játszhattak kedvük szerint. Emellett a rendezvény ideje alatt könyvvásár is zajlott.

Egy órától a Kuttyomfitty Társulat: Egyszer egy királyfi című remek előadását nézhettük meg, amely méltán aratott zajos sikert a jelenlévők körében. Ez a társulat 2011 óta létezik. Előadásaik, melyekben a táncot néprajzi, zenei és irodalmi elemekkel ötvözik, elsősorban a gyermekeknek szólnak. „Az egyszer egy királyfi című vígballada feldolgozást elsősorban óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánljuk. A darabból megtudhatják, hogyan marad hoppon a gőgös, gazdag bíró leánya és hogyan nyeri el a királyfi szeretetét a szegény, kosárkötő lánya. A műsorban sárközi és mezőföldi táncok láthatók. A műsor végén lakodalmi mulatságba visszük a kis nézőket. Szereplők: Dobsa Fodor Mónika – (tánc, ének, szöveg), Dobsa Tamás – (tánc, ének, szöveg).” (forrás: http://www.kuttyomfitty.sk/egyszer-egy-kiralyfi ).  

Az előadást a délelőtti szavalók eredményeinek kihirdetése követte, a résztvevők emléklapot és könyvet, a díjazottak oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. A részleteket megtekintheti itt: ITT

A Csepregi Csicsergők gyerekkórus énekszóval indította a délutáni fordulókat. Kettő órától az 5-12 osztályos, valamint a felnőtt korcsoport szavalóit hallgathattuk meg. Elhangzott többek között a Fülemile című vers Grossmann Péter, majd Takó Dorottya versenyző előadásában, valamint a Walesi bárdok Sági Alexandra tolmácsolásában. (Videó)  . A Csepregi Vegyeskar Egyesület műsora zárta a délutáni fordulókat.

Négy órától ismét a Kuttyomfitty társulat szórakoztatta a jelenlévőket, Kukorica Jancsi, a Vitéz! című előadásával. „A műsorban Petőfi Sándor: János vitéz című elbeszélő költeményét dolgozza fel a Kuttyomfitty Társulat humorral és tánccal bőven fűszerezve. A varázslatos történeten keresztül a nagyérdemű, olyan érdekességeket láthat, mint török hastáncot, barokk menüettet. Az előadás alatt több néző is be van vonva a történetbe. (Forrás: http://www.kuttyomfitty.sk/kukorica-jancsi-vitez).

Öt órakor a délutáni versenyzők eredményeinek kihirdetésére került sor. A szavalóverseny fődíját, amely egy öt napos tematikus nyári tábor Magyarországon, Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem ügyvezető igazgatója, a zsűri tagja ajánlotta fel, aki emellett két nagy doboz Balaton-szeletet is szétosztott a versenyzők között. A fődíjat az 5. - 8. osztályos magyar, mint anyanyelv kategória első helyezettje, Gregosits Rebeka nyerte. A rendezvény végén Mentsik Szilvia megköszönte a zsűri, a pedagógusok, a szülők és a versenyzők munkáját, és elmondta, hogy jövőre is szeretettel várnak mindenkit a megmérettetésre. A szavalóversenyt támogatta a bécsi Collegium Hungaricum, a Csimota Gyerekkönyvkiadó és a Mathias Szamos Konfiserie. 

(A fényképes galériát az AMAPED facebook oldalán nézhetik meg.)

Böjte Csaba szerzetes jelenléte Bécsben mindig megmozgatja a magyarok szívét. Mint egy mágnes vonzza az embereket és, ha tudomást vesznek, jelenlétéről mindent megtesznek, hogy meghallgathassák.

Így történt ez 2017. április 6–án is, amikor a Collegium Hungaricum épületében teltházas találkozót szerveztek.

A találkozó egy különös apropóból jöhetett létre.

Böjte Csaba szerzetes jelenléte Bécsben mindig megmozgatja a magyarok szívét. Mint egy mágnes vonzza az embereket és, ha tudomást vesznek, jelenlétéről mindent megtesznek, hogy meghallgathassák.

Így történt ez 2017. április 6–án is, amikor a Collegium Hungaricum épületében teltházas találkozót szerveztek.

A találkozó egy különös apropóból jöhetett létre.

A rendezvény előtt tíz nappal Csaba testvér megkereste a bécsi katolikus közösséget és azokat a családokat, akik mindig is segédkeznek a ferences szerzetes és kíséretének ausztriai látogatásain. Mittag Enikő és férje Ralf azt az értesítést kapta, hagy Csaba testvér és ötven gyimesi csángó gazda meghívást kapott Strasbourgba. Hazafele menet megállnának Bécsben és a gyimesi gazdák találkozhatnának az ausztriai gazdákkal, akikkel szakmai beszélgetésen vennének részt.

A Mittag család ennél merészebbet is gondolt. Úgy gondolták, hogy a bécsi magyarság örülne, hogy ha Csaba testvérrel találkozhatna és a húsvéti felkészülődés hangulatában illő gondolatokkal látná el a magyar hallgatóságot. A Gyimesi Hagyományőrző Néptánccsoport pedig a Strasbourgban már előadott produkciójukat mutathatják be a közönségnek.

A Collegium Hungaricum vezetősége igent mondott és lehetőséget biztosított a rendezvény megszervezésére.  A Mittag család segítséget kért a megszervezésben és az esemény meghirdetésében az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala és az „EUROPA”- Clubtól, akik örömmel ajánlatták fel segítségüket. A fellépő vendégeket a Magyarország Bécsi Nagykövetsége fogadta meleg vacsorával. A szállásban a Mittag család mellett a katolikus egyház és magán felajánlók is segédkeztek.

A rendezvényre nagy számú érdeklődő jelentkezett, noha hétköznap került megszervezésre. A zsúfolt teremben Csaba testvér beszélt munkájáról, a gyermekotthonokról. Nehézségekről és sikertörténetekről számolt be egyaránt. A gondolatai a család és annak egyben tartásának megpróbáltatásairól szóltak. A közönség számára értékes tanácsokkal és példákkal szemléltette az élet és annak értelmét, a család szemszögéből nézve. A hosszas taps tükrözte az ott megjelenteknek köszönetnyilvánítását az értékes pillanatokért, amiket Csaba testvértől kaptak.  A Gyimesi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása finom fűszere volt az estnek, simogatás a léleknek. A Gyimesekből érkezett fiataloknak is jó érzés volt előadni a bécsi magyaroknak. Ő számukra lehetőség adódott megnézni Bécs épített örökségének egy részét az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala ösztöndíjasa tolmácsolásában, aki szívesen vállalta az idegenvezetést. Így, a gyimesi gazdák ellátogattak a huszadik alaklommal megszervezett négynapos Stájerország kiállításra, ahol turisztikai, illetve gasztronómiai bemutatókon vehettek részt. A stájer hagyományok mellett zenés koncertet tekinthettek meg a Rathaus látványos és zsúfolt terén.

Mondhatjuk, hogy Csaba testvérnek is értékes volt a bécsi „állomásozás”, illetve tartalmas volt a gyimesi csángók részére is a találkozás Bécs városával és a magyar közösség egy részével. A legtöbbet mégis azok kaphatták, akik elmentek a találkozóra és feltöltődtek optimizmussal és azzal a szeretettel, amit Csaba testvér közvetített.

Köszönjük Csaba testér! Köszönjük gyimesi csángók!        

        

Fotó: www.facebook.com/CollegiumHungaricumWien/

Március 18-án, szombaton este hét órai kezdettel került bemutatásra „A Hős Görgey” című dráma két részben, a Révkomáromi Teátrum Színházi polgári társulás előadásában, a bécsi Collegium Hungaricumban. A rendezvényt az „Europa”-Club szervezte.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezések záróakkordjaként a színművet díjmentesen nézhették meg az érdeklődők, köszönhetően az „Europa”-Clubnak, és a rendezvény támogatóinak: az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának valamint az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének. 

Március 18-án, szombaton este hét órai kezdettel került bemutatásra „A Hős Görgey” című dráma két részben, a Révkomáromi Teátrum Színházi polgári társulás előadásában, a bécsi Collegium Hungaricumban. A rendezvényt az „Europa”-Club szervezte.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezések záróakkordjaként a színművet díjmentesen nézhették meg az érdeklődők, köszönhetően az „Europa”-Clubnak, és a rendezvény támogatóinak: az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának valamint az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének.

„A 15. évadát taposó Teátrum színházi polgári társulás Görgey Gábor darabját mutatja be. A szerző tisztára mossa a magyar szabadságharc „Áruló“ tábornokát, mellesleg saját dédnagyapja fivérét. „Nem úgy volt az, ahogy az iskolában tanultuk“ - ez a Görgey című darab fő mondanivalója.” (forrás: www.europaclub.at).

Dráfi Mátyás - Érdemes és Jászai Mari díjas művész - jól belehelyezkedett Görgey szerepébe, érezhető volt, hogy közel áll a szívéhez ez a karakter. Finoman érzékeltette a belső drámát, közvetlen környezetének viszont csak annyit mutatott mindebből, amennyit a zárkózottságáról híres Görgey természete megengedett. Egy kivételes koponyát ismerhettünk meg általa, aki a körülmények áldozata lett. Dráfi Mátyás olyan színész, aki megvalósítja dédelgetett álmait, hisz már 10 évvel ezelőtt elhatározta, hogy Görgey Gábor Görgey drámáját ő fogja bemutatni, mert ezt a szerepet szinte rá írták. Történelmi igazságszolgáltatás történik ebben a darabban, végre itt nálunk is ki merik mondani azt a történelmi igazságot, hogy Görgey nem áruló, hanem nagyon okos stratéga, kiváló hadvezér és harminc ezer magyar honvéd életének megmentője. Igazi reálpolitikus, aki nem szökik külföldre, vállalja a száműzetést és a magyar nemzet megvetését. Az álombetét részeket bravúros ötlettel oldotta meg a rendező-főszereplő, hisz az álmokban megjelenő egyes személyek filmbetétek alkalmazásával elevenednek meg előttünk. Például: Görgey édesanyja, Kossuth Lajos, Andrássy Norbert, Perczel Mór, és Széchenyi István.

A Teátrum régóta együttműködik Miskovics Lászlóval, a pozsonyi Új Színház volt szólistájával, aki ez alkalommal Joskó, a tiszti szolga szerepét vállalta. Molnár Xénia, a Komáromi Jókai Színház volt színművésze, akit Görgey házvezetőjeként, Terkaként láthattunk viszont.

A rendezvény kezdetén dr. Smuk András, az „Europa”-Club elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A  két felvonás közötti szünetben büfé várta a vendégeket. Dráfi Mátyás a darab végén megemlítette, hogy szívesen jönnek Bécsbe, mert nagyszerű és hozzáértő a publikum. Október 6-án Csáky Pál Virágeső című, egyfelvonásos színpadi játékát mutatják majd be. A színpadi játék a felvidéki magyarokról szól. Küzdelmeinket, mindennapi harcainkat mutatja be a hatvanas évektől kezdve egészen a rendszerváltásig.

A színvonalas bemutató után sor került a Collegium Hungaricum előcsarnokában a Petőfi szobor megkoszorúzására, a Rézsarkantyú Citerazenekar közreműködésével. Gerzsenyi Enikő Petőfi Sándor: Márciusi ifjak c. versét olvasta fel. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult, Kilyénfalvi Gábor hegedűkíséretével.

Az „Europa”-Club szeretettel várja az érdeklődőket március 24-én, pénteken este hét órától a Collegium Hungaricumban, a Tutukantuálé című kabaréműsorra.

Bővebb információ: http://hu.europaclub.at/?p=12582