November - December 2014

PDF - HU PDF - DE

2014. október 18-án, szombaton este első alkalommal került megrendezésre Bécsben az I. Bécsi Magyar Bál az Eschenbach Palotában. 
A bált a Délibáb Bécsi Kultúregyesület Palotás tánca nyitotta meg, majd az est folyamán több fergeteges néptáncbemutatóval alapozták meg a bál hangulatát.

2014. október 18-án, szombaton este első alkalommal került megrendezésre Bécsben az I. Bécsi Magyar Bál az Eschenbach Palotában. 
A bált a Délibáb Bécsi Kultúregyesület Palotás tánca nyitotta meg, majd az est folyamán több fergeteges néptáncbemutatóval alapozták meg a bál hangulatát. A Délibáb-Bécsi Magyar Kultúregyesület táncosai bemutattak még csárdást, valamint erdélyi és rábaközi táncokat is. Az est hangulatához a zenét pedig a magyarországi Ásós Attila zenekara szolgáltatta.


Az Első Bécsi Magyarbál ötletgazdája a Club Pannonia volt, ugyanakkor a szervező munkában a Bécsi Magyar Diák Egyesület és a bécsi Ujvárosi ügyvédi iroda is részt vett.
Radda Marika - a Club Pannonia elnök asszonya – a diaszpórában élő magyarság összefogásán és a magyar népi hagyományőrzésén kívül azzal a céllal szervezte meg ezt a bált, hogy a kulturális, turisztikai és gazdasági élet osztrák és magyar képviselőit közelebb hozza egymáshoz esetleges új kapcsolatok kialakulásának reményében, mely ugyanakkor a báli hangulat és a tánc mellett kötetlen beszélgetéseknek adna teret és lehetőséget. 
A nemrégiben Ausztriába települt, illetve a már évek óta itt élő magyaroknak is egyaránt egy jó alkalom volt a magyar bál az új kapcsolatok felvételére és az integrációra. Ugyancsak vonzó és új ismerkedési lehetőséget biztosított a Bécsben tanuló magyar diákok számára is. 
A bál védnökei: Magyarország külügyminisztere: Dr. Navracsics Tibor,     Ausztria külügyminisztere: Sebastian Kurz, Magyarország egykori külügyminisztere: Dr. Martonyi János, Bécs Város Főpolgármestere: Dr. Michael Häupl, Felső-Ausztria tartományelnöke: Dr. Erwin Pröll valamint a Bécsi Magyar Nagykövetség követe: Dr. Hajas Gábor. 
Az Eschenbach Palotában a vendégek körében jelen voltak az ausztriai magyar egyesületek, szervezetek és intzmények képviselői is, mint az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala, az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete, a Magyar Kultúra Baráti Kör Egyesülete, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, a Napraforgók Néptáncegyüttes, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesülete és még sokan mások. 


A báli hangulat, zene és táncok mellett az est egyik főtámogatója a Casino Austria biztosított még szórakozási lehetőséget, ahol egy valódi casino asztalon lehetett megtenni a vendégeknek tétjeiket, és ha szerencsésen választottak számot vagy színt, a Casino Austria különféle promóciós termékeiből, szóróanyagaiból választhattak a vendégek jutalmul. 
Az Első Bécsi Magyar Bálnak közel ötven szponzora és támogatója volt, akik szinte kivétel nélkül valamilyen terméket vagy szolgáltatást kínáltak fel tombolaajándékként, melyek az est folyamán kisorsolásra kerültek. 

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) régóta dolgozik egy olyan stratégia kialakításán, amely a jövőben egy közös Kárpát-medencei térben gondolkodva képzeli el az együttműködést a külhoni magyar pedagógusszervezetekkel

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) régóta dolgozik egy olyan stratégia kialakításán, amely a jövőben egy közös Kárpát-medencei térben gondolkodva képzeli el az együttműködést a külhoni magyar pedagógusszervezetekkel, így 2014. október 17-én Budapesten nyolc külhoni magyar pedagógusszervezettel 
1.a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (elnöke: Burus Siklódi Botond),
2.a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületével (elnöke: Nagy Margit),
3.az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével (elnöke: De Negri Ibolya),
4.a Muravidéki Pedagógusok Egyesületével (elnöke: Vida Törnar Judit),
5.az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületével (elnöke: Mentsik Szilvia),
6.a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumával (elnöke: Csapó Nándor),
7.a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (elnöke: Dr. Orosz Ildikó) és
8.a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével (elnöke: Jókai Tibor)

kötött hosszú távú együttműködési megállapodást. 

 

Az együttműködési dokumentumot a fent említett szövetségek és egyesületek elnökei mellett, Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója látta el kézjegyével. Az együttműködési megállapodás tartalmával való egyetértést és a szakmai összefogás fontosságát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a dokumentum támogató jellegű aláírásával is megerősítette. A kilencoldalú megállapodás hosszú távú terveket fektet le, és a felek közötti hálózat megerősödését tűzi ki célul. A megjelent pedagógusszervezeteket Hancock Márta igazgató és Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta főigazgató-helyettes köszöntötte. Utóbbi köszöntőjében kiemelte, hogy az egységes Kárpát-medencei oktatásban gondolkodás egyik lehetséges garanciája a kilencoldalú együttműködés megszületése. 

A délelőtt folyamán a határon túli pedagógusszervezetek képviselői az OFI kísérleti tankönyveit és az anyaország megújuló tankönyvfejlesztési koncepcióját ismerhették meg.  A könyvbemutató után került sor az együttműködési megállapodás hivatalos aláírására. A megjelent határon túli pedagógusszervezeteket és a vendégeket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntötte, aki kiemelte, hogy megtisztelő számára a jelenlét, hiszen ilyen átfogó megállapodás még nem köttetett, továbbá hangsúlyozta, hogy a kulturális hagyományok és a magyar nyelv őrzése még néha anyaországon belül is kihívás elé állítja a pedagógusokat, ezért sokat tanulhatunk a külhoni gyakorló tanároktól. Az OFI felkérésére az együttműködési   megállapodást a Bécsben nagy sikerrel és odaadással működő Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének (AMAPED) elnök asszonya, Mentsik Szilvia is aláírta, akit kollégái is elkísértek erre az eseményre, Budapestre. Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója zárszavában megköszönte a külhoni szervezeteknek, hogy csatlakoztak az együttműködéshez, sok erőt és jó munkát kívánt a megvalósításhoz. A dokumentum aláírásával egyidőben az OFI kísérleti tankönyveiből összeállított csomagot nyújtott át a külhoni magyar pedagógusszervezet elnökeinek.


Forrás: http://ofi.hu/hir/kulhoni-magyar-pedagogusszervezetekkel-kotott-egyuttmukodest-az-ofi 21/10/2014

„Menet, sírhalom, halál - Gehen, graben, sterben” volt a mottója a BMKE által rendezett kétnyelvű emlékestnek október 31-én, a felsőőri OHO Kultúrházban. Bevezetésként Kovács Péter, a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium diákja Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét adta elő, majd Zsótér Iris elnök köszöntötte a vendégeket, köztük Georg Rosner polgármestert, Dietmar Misik alpolgármestert, Wolfgang Spitzmüller tartományi képviselőt és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának képviseletében Radda Istvánt. 

„Menet, sírhalom, halál - Gehen, graben, sterben” volt a mottója a BMKE által rendezett kétnyelvű emlékestnek október 31-én, a felsőőri OHO Kultúrházban. Bevezetésként Kovács Péter, a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium diákja Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét adta elő, majd Zsótér Iris elnök köszöntötte a vendégeket, köztük Georg Rosner polgármestert, Dietmar Misik alpolgármestert, Wolfgang Spitzmüller tartományi képviselőt és az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának képviseletében Radda Istvánt. A Magyar Holokauszt Em-lékév programsorozat  keretében megtartott rendezvényen az elűzött magyar zsidókra, a Magyarország és Ausztria területén vezető halálmenetek áldozataira emlékeztek. Rabold Eveline grafikusművész  a  termet kettéosztó kompozíciójában szimbolikus tárgyakkal ábrázolta a halálmenetek utolsó állomásait. Mielőtt felcsendült volna a WanDeRer klezmer formáció muzsikája, vezetőjük, Hans Breuer énekes szólt a közönséghez. Édesanyja 1944-ben csomagot vitt elhurcolt nagyapjának a Berlin melletti sachsenhauseni koncentrációs táborba.  Megrendítő élményeit, a munkatábor borzalmait akkoriban feljegyezte. Naplójából Horvath Barbara alsóőri származású színművésznő olvasott fel részleteket. A zenés műsorba bekapcsolódott a BMKE énekköre is, Villányi Eszter vezényletével. Magyar és jiddis dalokat énekeltek Breuer Hans szólistával. Hegedűn Bits Alijosha, ütős hangszereken Petrova Maria, harmonikán pedig Zaric Nikola játszott. Az est végén Georg Gossi mester-szakács finomságait kóstolhatták a vendégek.
 

2014. október 23-án 19 órakor került sor az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepségre Bécsben.  A teltházas rendezvény az „Europa”-Club szervezésében, valamint az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának tagegyesületeinek a közös megemlékező ünnepségeként a Collegium Hungaricumban került megrendezésre. 
A rendezvényt az 50 éves Europa-Club fotókiállítása előzte meg, mely az „Europa”-Club 50 éves munkásságát mutatta be. 
Az ezt követő 1956-os emlékünnepségen Dr. Hajas Gábor, bécsi magyar nagykövet, valamint Smuk András, az Európa-Club elnöke köszöntötte a vendégeket. 

2014. október 23-án 19 órakor került sor az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepségre Bécsben.  A teltházas rendezvény az „Europa”-Club szervezésében, valamint az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának tagegyesületeinek a közös megemlékező ünnepségeként a Collegium Hungaricumban került megrendezésre. 
A rendezvényt az 50 éves Europa-Club fotókiállítása előzte meg, mely az „Europa”-Club 50 éves munkásságát mutatta be. 
Az ezt követő 1956-os emlékünnepségen Dr. Hajas Gábor, bécsi magyar nagykövet, valamint Smuk András, az Európa-Club elnöke köszöntötte a vendégeket. 

A rendezvényen az 1956-os forradalmi eseményekhez kapcsolódóan az „Őszi csoda” című műsort mutatták be Marosvásárhelyről érkező előadók, valamint fellépett a Magyar Örökség díjas színművésznő, Kilyén Ilka; a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem frissen végzett színművésze, Ritziu Ilka Krisztina; valamint Mészáros Zoltán virtuóz táncos is, aki a Bekecs Néptáncegyüttes szóló táncosa és oktatója. Az 1956-os emlékrendezvényt a Liszt Ferenc kórus Bujdosó énekkel, magyar népdalokkal valamint az ’56-os rendezvényhez kapcsolódó „Elindultam szép hazámból” című dallal tették színesebbé. Az ünnepi rendezvényt követően a Bécsi Magyar Nagykövetség fogadást adott. 

Az ünnepség keretében átadták az EX LIBRIS- Díjat, a 35. jubileumát ünneplő bécsi Liszt Ferenc kórusnak a díj alapítója, Gubcsi Lajos által. 
Ez a harmadik díj, melyet az Ausztriában élő magyarság kap meg. Ez a díj azokat a magyarokat illeti meg, akik a magyar kultúrát tovább viszik a világban, akik szellemükkel támogatják a magyarságot. Az 1956- os eseményeket felidézve ez egy rendkívül gazdag és nagyhatású műsor volt, amiben a tánc, vers, próza, vallomások az együvé tartozás, az egészséges büszke nemzeti öntudat megélését, az alkalomhoz illő ünneplést eredményezte.  A műsorban a felfokozott emberi érzések és állapotokat a magyar néptánc és népdal egyedi nyelvezete mutatja be, például a háború utáni életkedvet, a terrorral való dacolást vagy éppen az eszmélkedést és forradalmi hangulatot. A forradalom erdélyi vonatkozásaira is kitér a műsor, a legújabb történelmi kutatások fényében, de a művészet nyelvezetén.

Hatalmas sikernek örvendett az osztrák-magyar KultPult szervezet által 2014. október 19-én, vasárnap 16.00 órakor megrendezett színházi programja, „Janikovszky Éva: A lemez két oldala” címmel.  

 

Hatalmas sikernek örvendett az osztrák-magyar KultPult szervezet által 2014. október 19-én, vasárnap 16.00 órakor megrendezett színházi programja, „Janikovszky Éva: A lemez két oldala” címmel.  

A rendezvényre Bécsben, a 7-dik kerületi Loffice-ban került sor, ahol  Kovács Patrícia és Horváth Lili olvastak (magyarul német felirattal) Janikovszky Éva „A lemez két oldala“ című művéből. A humoros darabot először adták elő Bécsben, Janikovszky Éva születésnapja alkalmából.
Aki ellátogatott ide, az egy színes, humoros, temperamentumos, vidám felolvasó- és képzeletszínház programnak lehetett részese másfél órában. A programra látogató szülők gyermekeit a színház ideje alatt kreatív magyar-német foglalkozással várták a szervezők a Loffice emeletén. A KultPult azzal a céllal alakult, hogy minőségi kulturális programokat kínáljon határon innen és túl – a zene, a színház, az irodalom és a képzőművészet területén, német és nem német anyanyelvű felnőtteknek és gyerekeknek. Zenés és kreatív          gyermekprogramokat kínálnak a sokszínűség, a nyitottság, az egészséges táplálkozás és a játszva tanulás jegyében. A KultPult mottója: KultPult - az vagy, amit fogyasztasz.
A KultPult-programok során kizárólag egészséges alapanyagokból készült ételekkel és italokkal kínálják a közönséget.

 

 

 

2014. október 25-én, szombaton 19-órakor, az „Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete“ egyesületei „Magyar népviseletek az elmúlt idők folyamán“ címmel egy egyedi előadással egybekötött magyar népviseletek kiállítására hívta a magyar és osztrák érdeklődőket, népcsoporttagokat Bécsben.  A rendezvényt Steip Ferenc, a csúcsszervezet elnöke, nyitotta meg köszöntőjével, majd ezt követően Dr. Baumgartner Gerhard történész tartott képekkel illusztrált népművészeti előadást. 

 

2014. október 25-én, szombaton 19-órakor, az „Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezete“ egyesületei „Magyar népviseletek az elmúlt idők folyamán“ címmel egy egyedi előadással egybekötött magyar népviseletek kiállítására hívta a magyar és osztrák érdeklődőket, népcsoporttagokat Bécsben.  A rendezvényt Steip Ferenc, a csúcsszervezet elnöke, nyitotta meg köszöntőjével, majd ezt követően Dr. Baumgartner Gerhard történész tartott képekkel illusztrált népművészeti előadást. Ezután a Délibáb Néptánccsoport tartott egy fergeteges néptánc bemutatót a közönségnek, melyet Pap Judit Elsa népművelő előadása követett, aki Magyarországról hozta a magyar népviseleteket. 
Papp Judit Elsa felbecsülhetetlen értékű magángyűjteményének egy kisebb részét láthattuk a kiállításon, melyek főszereplői voltak részletes előadásának, átfogó képet biztosítva ezáltal az egész magyar nyelvterület viseleteiről. Papp Judit Elsa öt dialektusra osztotta fel előadását: A dunántúli, felvidéki, alföldi, erdélyi és moldvai dialektusokra. Kiállításával főként a 19. századi és 20. század eleji ruhákat, viseleteket hozott és mutatott be. Megjelent ugyanakkor a moldvai viselet is a kiállításon, melyek Judit elmondása alapján egy ősi magyar világot mutatnak be mind szabásuk, mind varrásuk és anyaguk tekintetében. 
Az előadások után Steip Ferenc az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszervezetének elnöke ajándékkal köszönte meg az előadók és a közreműködők munkáját, mellyel hozzájárultak az est sikeréhez. 
Az est további részében a Karaván Vajdasági Magyar Népi együttes játszott magyar népzenét, melyre a közel 200 fős vendégsereg egész este mulatott.

 

  

Az Európa Tanács szeptember 26-át „A nyelvek európai napjává” nyilvánította. Ezen alkalomból az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete együttműködve a Burgenlandi UMIZ-zal (Ungarisches Medien und Informationszentrum – Magyar Média és Információs Központ) három nyelvű mesedélutánt tartott 2014. szeptember 26-án,16 órakor. A meséket magyarul, németül és horvátul adták elő a gyerekeknek. Maga a mesemondás pedig interaktív volt, hiszen a mesemondók különféle feladatokkal készültek, mellyel felkeltették a gyerekek érdeklődését és bevonták Őket is a mese menetébe, történetébe. 

Az Európa Tanács szeptember 26-át „A nyelvek európai napjává” nyilvánította. Ezen alkalomból az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete együttműködve a Burgenlandi UMIZ-zal (Ungarisches Medien und Informationszentrum – Magyar Média és Információs Központ) három nyelvű mesedélutánt tartott 2014. szeptember 26-án,16 órakor. A meséket magyarul, németül és horvátul adták elő a gyerekeknek. Maga a mesemondás pedig interaktív volt, hiszen a mesemondók különféle feladatokkal készültek, mellyel felkeltették a gyerekek érdeklődését és bevonták Őket is a mese menetébe, történetébe. Két mese került felolvasásra: A zöld alma és a Zsiga, a csiga, melyek különféle kompetenciák fejlesztését segítették, ugyanakkor a színekkel, formákkal és számokkal is megismerkedhettek a gyerekek. A meseolvasás közben minden gyermek be lett vonva a történetbe, és a látványos és szép színes eszközökkel, kellékekkel részeseivé válhattak a mesének.  A Burgenlandból érkezett Katharina Dowas és Binder Gyöngyi olvasták a meséket, a képillusztrációkat és magát a meseszöveget pedig Kelemen László – az UMIZ vezetője - kezelte számítógépről. A meséket maga Kathrina Dowas írja és illusztrálja is egyben. Kathrina fontosnak tartja a kompetencia és a tehetségfejlesztést beleszőni a meséibe. Kimondottan olvasást, írást, számolást és egyéb kompetenciákat fejlesztő meséket ír és ennek megfelelően illusztrál, valamint további interaktív feladatokkal és különféle kellékekkel bővíti előadását, hogy a gyermekek számára még érdekesebb és fejlesztőbb legyen a mese élménye. Az előadás végén az érdeklődők Kathrina könyveiből és a mesék hanganyagáról készült DVD-iből válogathattak és vásárolhattak. 
A nagysikerű „mesés” délutánt nagyon élvezték a gyerekek és a felnőttek, szülők is egyaránt. 
Aki eljött, mind nagyon jól érezte magát. 

Már 16 éve mindig november 2.hétvégéjén kerül megrendezésre a Bécsi Magyar Táncháztalálkozó, mely idén a Napraforgók Néptáncegyüttes fennállásának  15. Jubileumi Gálaestje is volt.
A rendezvénynek a bécsi  Collegium Hungaricumadott otthont , 2014. november 8-án, szombaton. 

Már 16 éve mindig november 2.hétvégéjén kerül megrendezésre a Bécsi Magyar Táncháztalálkozó, mely idén a Napraforgók Néptáncegyüttes fennállásának  15. Jubileumi Gálaestje is volt.
A rendezvénynek a bécsi  Collegium Hungaricumadott otthont , 2014. november 8-án, szombaton. 
 Az eseményt különféle délutáni programok előzték meg, mint gyermek táncház, játszóház, valamint kézműves foglalkozásokkal várták az érdeklődőket. Ezt követően a felnőttek táncház jellegű tánctanítására került sor, melyet 19:30-kor maga a gálaest követett. A gálaestet a Napraforgók Táncegyüttes felnőtt és gyermek csoportja nyitotta meg. A felnőtt Napraforgók többek között Kassa környéki táncokat, valamint „palatkai táncokat”, lánytáncokat adtak elő, míg a gyermek Napraforgócskák „Lopott ló” című gyimesi gyermekmulatságot mutatták be.  A Napraforgók Néptáncegyüttes gyermek és felnőtt csoportjainak bemutatója mellett felléptek még meghívott vendégek is, így a Bécsi Kultúregyesület Délibáb, akik „szatmári táncokkal” készültek erre az estére; a Kujtorgó Néptáncegyüttes a Matyó Egypáros Hacacáré néven több mezőkövesdi táncot mutatott be; Viszló Bálint és Böhm Kitti előadásában az „eleki táncokat” láthatták a vendégek; Muszka György és Ilonka pedig „mérai táncokat” mutattak be; a gálaestet pedig a Napraforgók és a Cserók táncegyüttesek közös produkciója a „Bánatmalom” zárta. 
A vendégfellépők között a gálán fellépett még Csizmadia Anna, aki a 2012-es Fölszállott a páva, az MTVA és a Hagyományok Háza népi tehetségkutató versenyének a győztese. 
A zenei kíséretről a Dűvő zenekar, Horváth Attila és zenekara, Varga István „Kiscsipás” és zenekara Kalotaszegről valamint Gasztonyi Áron, Józsa Zoltán gondoskodtak az est folyamán.
A rendezvény a Szövetségi Kancellári Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium     Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Collegium    Hungaricum támogatásával jött létre.
A Napraforgók Néptáncegyüttes az 1999-ben indult I. táncház találkozó alkalmával alakult, így idén ünnepli 15. évfordulóját, míg a táncház találkozó idén 16. alkalommal került megrendezésre. A Napraforgók Táncegyüttes vezetője, Orbán-Németh Zsuzsanna elmondta, hogy ezt a szép jubileumot méltóan szeretnék „megünnepelni”, így egy igazán kidolgozott és jól kigyakorolt programmal készültek a gálaestre. Négy koreográfiával készültek, melyben egy gyermektánc, egy felvidéki és két erdélyi tánc szerepelt. Az idén 15 éves fennállását ünneplő táncegyüttesünk célja a magyar táncdialektusok elsajátítása művészeti vezetőik illetve meghívott táncpedagógusok segítségével.
Az estet pedig Németh Kata konferálta, aki szintén jelentős szerepet játszott a szervezésben és háttérmunkában. 

„Kifordult Világ”címmel került megrendezésre 2014.november 20-án az Amaped – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete színjátszó csoportjának gyermek színdarabja, mely a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés problémáját dolgozza fel. A holokauszt eseményeire való emlékezés jegyében a színdarab mellett gyermekrajzokból rendezett kiállítás fogadta az érdeklődőket a Collegium Hungaricum aulájában, melyek többek között ugyanezt a témát dolgozzák fel. 

„Kifordult Világ”címmel került megrendezésre 2014.november 20-án az Amaped – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete színjátszó csoportjának gyermek színdarabja, mely a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés problémáját dolgozza fel. A holokauszt eseményeire való emlékezés jegyében a színdarab mellett gyermekrajzokból rendezett kiállítás fogadta az érdeklődőket a Collegium Hungaricum aulájában, melyek többek között ugyanezt a témát dolgozzák fel. A kiállítást Felföldi Anna tanítványainak munkáiból készítették. 
A „Kifordult Világ” című drámát írta, rendezte és betanította Bozsó Anita, a koreográfiát pedig Keller Rita készítette és tanította be. A darab a gyermekeink asszimilációs nehézségeit, a kirekesztés drámáját, az iskolai klikkesedés problémáját és az ebből eredő erőszakot dolgozza fel és állítja párhuzamba a történelmi kirekesztéssel, így emlékezve a holokauszt eseményeire. Bozsó Anita már a nyár folyamán elkezdte a próbát a gyerekekkel, mely egész ősszel folytatódott és mind a gyerekek, mind Anita teljes odaadással készültek erre a bemutatóra. Távlati terv, hogy a darabot két nyelven, magyarul és németül is előadják majd. 
A műsort egy könyvbemutató követte, mely rendezvényhez kapcsolódott, Róna Tamás rabbi - a magyarországi zsidóság történelméről írt és a jövőben megjelenő tankönyvének a bemutatója, mely a Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség közös szervezésében jött létre. 

 

Az AMAPED idén is megtartotta, immár nyolcadik alkalommal a szokásos Mikulás Ünnepségét 2014. december 6-án. A tavalyi év nagy sikerére való tekintettel a rendezvény már kinőtte magát a Collegium Hungaricum falai közül, így idén a Praterstern melletti Haus der Begegnung 400 férőhelyes nagyterme adott otthont a rendezvénynek, mely teljesen megtelt az ünnepségre érkezett vendégekkel, családokkal. Az idei esemény színvonalát növelte, hogy az ünnepség zárásaként a magyar népzenei élet meghatározó együttese a Csík zenekar lépett fel. 

Az AMAPED idén is megtartotta, immár nyolcadik alkalommal a szokásos Mikulás Ünnepségét 2014. december 6-án. A tavalyi év nagy sikerére való tekintettel a rendezvény már kinőtte magát a Collegium Hungaricum falai közül, így idén a Praterstern melletti Haus der Begegnung 400 férőhelyes nagyterme adott otthont a rendezvénynek, mely teljesen megtelt az ünnepségre érkezett vendégekkel, családokkal. Az idei esemény színvonalát növelte, hogy az ünnepség zárásaként a magyar népzenei élet meghatározó együttese a Csík zenekar lépett fel. A koncertet megelőzően a Szlovákiából érkezett Csip-Csirip Gyermekszínpad tagjai tartottak egy előadást, akik egy európai uniós pályázat támogatásával járják a határon túli magyar diaszpórát, ugyanakkor sor került a mikuláscsomagok kiosztására is, melynél az AMAPED krampuszai voltak segítségül. 
A rendezvény teljes ideje alatt a szervezők arcfestéssel, karácsonyi vásárral, büfével és punccsal várták a vendégeket. A program – mint minden hasonló hagyományőrző magyar rendezvény - kiváló alkalom volt a Bécsben élő magyar fiatalok, felnőttek, magyar családok összekovácsolására, új barátságokra, kapcsolatok kialakítására is.  A magyar nyelv használata és gyakorlása kiemelt profilja az AMAPEDnek, így rendezvényeivel ők is igyekeznek a magyar nyelvi fejlesztésre nagy hangsúlyt fektetni. Az ifjúsági program az „EUROPA”- club és az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, az AMAPED közös szervezésében jött létre.  

A Bécsi Kultúregyesület Délibáb hagyományos gálaestjét 2014. november 22-én rendezte meg a 10. kerületi „Haus der Begegnungban”
 Az idei gálaest különlegessége, hogy minden tánccsoport teljesen új koreográfiákkal készült, valamint új viseletekben léphettek fel. A gálaesten 30 néptáncos, 10-15 kisgyerek hagyományőrző néptánccal, népzenészek, énekesek léptek fel, valamint egy újonnan alakult citerazenekar, a Rézsarkantyú Citerazenekar is bemutatkozott az este folyamán, mely teljesen új a Délibáb életében. A színes programok között még a moderntánc is helyet kapott, a GodArt „Találkozáspontok” címmel mutatott be koreográfiát. 

A Bécsi Kultúregyesület Délibáb hagyományos gálaestjét 2014. november 22-én rendezte meg a 10. kerületi „Haus der Begegnungban”
 Az idei gálaest különlegessége, hogy minden tánccsoport teljesen új koreográfiákkal készült, valamint új viseletekben léphettek fel. A gálaesten 30 néptáncos, 10-15 kisgyerek hagyományőrző néptánccal, népzenészek, énekesek léptek fel, valamint egy újonnan alakult citerazenekar, a Rézsarkantyú Citerazenekar is bemutatkozott az este folyamán, mely teljesen új a Délibáb életében. A színes programok között még a moderntánc is helyet kapott, a GodArt „Találkozáspontok” címmel mutatott be koreográfiát. 
A gálaesten természetesen – mint minden alkalommal a Délibáb életében - Fritz Oberhofer egykori Délibáb vezetőjére is emlékeztek. 
A Szivárvány Gyermektánccsoport Somogyi táncokat adott elő, melynek koreográfiáját készítette és betanította, Piszker Ágnes a gyermekcsoport   vezetője. A Délibáb legújabb koreográfiáit Ónodi Béla, Éliás Eszter, Török Sándor, Bors Erika készítették és tanították be, az énekes körtánc lány karikázót – melyet 16 lány adott elő a gálán „Nyisd meg a kapudat előttünk” címmel – pedig Furik Rita koreografálta. Az új koreográfiák között szerepeltek Dél-Alföldi táncok, Marossárospataki táncok is, a Berényi Zsuzsa és Kilyénfalvi Áron duó pedig Felcsiki táncokat adtak elő. A zenész fellépők Sóvidéki és Kalotaszegi muzsikákkal készültek, a Tarka Barka népdalkör énekesei pedig Moldvai dalokat énekeltek. 
 „A Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb számára az egyik legfontosabb feladat a fiatalság bevonása a magyar kultúréletbe és a további hagyományőrzés. Emellett további új koreográfiák betanulása. Már a jövő évi gálára is megvannak az új koreográfiák, melyre sóvidéki, bonchidai illetve moldvai táncokkal fognak készülni.”- mondta Kilyénfalvi Gábor, művészeti vezető. 

 

Zsuzsa vonzalma a néptánc iránt már 10 éves korában elkezdődött egy véletlen folytán, eredetileg fotózni szeretett volna a gyermekek házában, ami akkor még úttörőház volt, de mivel ehhez még túl fiatalnak találták, ezért a néptáncot választotta.  Egy lánycsoportban kezdett el táncolni, majd később már páros táncokat is tanult. Győrben járt gimnáziumba és ez idő alatt a gyermek néptánc csoportból bekerült a felnőtt csoportba, a Rába Táncegyüttesbe. Másfél év gimnázium után édesapja Ausztriában kapott munkalehetőséget, az egész család Ausztriába, Bécsbe költözött, így Zsuzsa 16 évesen került Bécsbe. 

Zsuzsa vonzalma a néptánc iránt már 10 éves korában elkezdődött egy véletlen folytán, eredetileg fotózni szeretett volna a gyermekek házában, ami akkor még úttörőház volt, de mivel ehhez még túl fiatalnak találták, ezért a néptáncot választotta.  Egy lánycsoportban kezdett el táncolni, majd később már páros táncokat is tanult. Győrben járt gimnáziumba és ez idő alatt a gyermek néptánc csoportból bekerült a felnőtt csoportba, a Rába Táncegyüttesbe. Másfél év gimnázium után édesapja Ausztriában kapott munkalehetőséget, az egész család Ausztriába, Bécsbe költözött, így Zsuzsa 16 évesen került Bécsbe. Az gimnázium és a tánc is nagyon hiányzott neki, ezért édesanyja táncolási lehetőségeket keresett Bécsben és rátalált a Collégium Hungaricumban Windhager Helmut és felesége Tereza által vezetett néptánc foglalkozásra, ahová Zsuzsa ismét néptáncolni járhatott. Itt ismerkedett meg jó barátaival is, Steip Ilonával, Oberhofer Fritz-zel is, akiknek Zsuzsa  magyarországi tapasztalatai alapján sokat mesélt a tánctábor, táncház lehetőségeiről, valamint az improvizatív táncokról. Az érdeklődés olyan nagy mértékű lett, hogy többször el is mentek Zsuzsához a lakására gyakorolni.  Később különféle táncházakba járva, egyre több együttessel volt alkalmuk megismerkedni, így Pataki Csabával és Németh Lacival is, aki brácsás volt, és abból a szempontból meghatározó, hogy ahogy abbahagyták a zenélést, a felesége Zsuzsára hagyta az egyesületet, melyből lett a Napraforgók. Érettségi után 1993-ban Zsuzsa nagy álma vált valóra, mikor eljuthatott Erdélybe egy kalotaszentkirályi táborba. A tábor egy hétig tartott és nagyon meghatározó volt ez Zsuzsa számára, hiszen számos olyan emberrel ismerkedhetett itt meg, akik a Vajdaságból érkeztek, akik Magyarországról először kerültek Erdélybe, illetve olyan franciákkal is, akik magyar népi táncot tanultak. A tábor intenzív volt, és sok barátság kötődött, hosszú távú kapcsolatok       alakultak ki. Itt jött az ötlet, hogy megalapítsanak egy táncegyüttest, melynek neve Fabatka-Kamara Táncegyüttes lett, alapítói pedig Oberhofer Fritz, Steip Ilona, Pataki Csaba és Zsuzsa voltak. Ehhez csatlakoztak később az érdeklődők. Pécsen is volt tánc edzőtábor, tulajdonképpen a Fabatka-Kamara Táncegyüttes első edzőtábora is itt volt, mely olyan sikeres lett, hogy egy egész műsor alakult belőle táncházzal és énekkel. Érettségi után Zsuzsa biokémikusnak tanult, melyből le is doktorált és hivatásául is választott. A kemény tanulási időszak és labormunka mellett szabadidejének nagy részét továbbra is a tánc töltötte ki, heti 2-3-szor próbált a Fabatka-Kamara Táncegyüttes és a Délibáb tánccsoportban is. Akkori tánckarvezetőként rengeteg munkája volt, időközben viszont a Fabatka-Kamara Táncegyüttes felbomlott, így a megmaradt tagokkal alapítottak egy új nemzetközi táncegyüttest, ahol havonta egyszer Budapesten próbáltak egy hosszú hétvégét péntektől vasárnapig, voltak fellépéseik is, Szilveszetereket is szerveztek közösen. Zsuzsa az összes nyarat legalább 4 hetet Erdélybe töltött, hogy szakmai tudását bővítse, autentikus élményeket átélve tiszta forrásból meríthesse koreográfiáit. Táncosokkal, koreográfusokkal, zenészekkel   ismerkedett meg és alakított ki barátságokat. A néptánc csoportban lányok maradtak, így többnyire lány karikázókat táncoltak, többek között ezért lett a csoport neve Napraforgók, mert majdnem az összes magyar körtáncot a Nap irányú forgás jellemzi, így ők is a “Napra” forognak, kör és népi motívum is egyben. Hivatalosan 1999-ben alakult meg a Napraforgók Néptáncegyesület az első Bécsi Magyar Táncház Találkozó után, így idén ünnepli 15. évfordulóját, míg a táncház találkozó – mely minden évben november második hétvégéje - idén 16. alkalommal került megrendezésre. A tánccsoport később kibővült fiúkkal, habár páros táncokat már lányokkal is csináltak. A Bécsi Magyar Táncház Találkozót a Napraforgók szervezi, vendég fellépőkkel, melynek szervezésében Zsuzsa testvére Németh Kata sokat segít, sok évig ő is a Napraforgókkal táncolt. Zsuzsa jelenlegi párja is a tánccsoport tagja, sokat segít ő is a háttérmunkában. A gyermekcsoport 3 éve alakult. Az egyik Napraforgók tag, Hartvig Laci került kapcsolatba az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökével, Mentsik Szilviával, így az AMAPED termében el is indult a gyermek néptánc oktatás Napraforgócskák AMAPED néven Hartvig László vezetésével, melyet később Bíró Judit vett át. Zsuzsa 7 éves kislánya Dalma is aktívan néptáncol, 10 éves fia Bence, ritkábban jár ugyan, de szívesen néptáncol. A pontosság nagyon fontos Zsuzsa számára, már gyermekkorában is ezt tanulta a táncórákon és természetesen az élet más területein is így van, pontos és precíz, mindennek jól utánajár. Ugyanezzel a pontossággal és maximalizmussal vezeti a Napraforgókat is. Heti egy, szükség esetén két próbát tartanak a Collegium Hungaricumban, egy évben 2-3 edzőtábort, workshop-ot is csinálnak. Hívnak koreográfusokat is, nagy hangsúlyt kapnak az erdélyi és az improvizatív táncok is. Többnyire a Collegium Hungaricumban, de teremhiány miatt néha még Magyarországon is gyakorolnak. Zsuzsa ösztönzésére a fiatalok rendszeresen járnak Erdélybe tánctáborokba, hogy tovább fejlesszék tudásukat. Kapcsolatban vannak a Vajdasági Egyesülettel és a bécsi Délibáb Táncegyüttessel, valamint a cserkészekkel is, sok cserkész is táncol a Napraforgók    Néptáncegyesületben. 

Bárki, akinek kedve van néptáncolni, szeretettel várják a Napraforgók gyermek és felnőtt csoportjába is egyaránt. 
Elérhetőségek: http://www.napraforgok.at/

A szegedi születésű Kilyénfalvi Gábor eredetileg kézilabda, kosárbda vagy testnevelő edző szeretett volna lenni, végül édesanyja javaslatára lett hegedűkészítő. 14 évig  hegedült majd érettségi után   az akadémiára  hegedükészitömühelyébe jelentkezett, ahová 10-ből két embert választottak be, ebből egyik helyen Gábort. Egy maximalista idős mester, „ Lakatos Feri bácsi” mellé került, aki sosem dicsért, mégis Gábort olyan kiválónak tartotta, hogy amikor az Operaház hegedűkészítőt keresett, Gábort ajánlotta be. A hegedűkészítés és Kilyénfalvi Gábor Bécsbe kerülése szorosan összefügg

A szegedi születésű Kilyénfalvi Gábor eredetileg kézilabda, kosárbda vagy testnevelő edző szeretett volna lenni, végül édesanyja javaslatára lett hegedűkészítő. 14 évig  hegedült majd érettségi után   az akadémiára  hegedükészitömühelyébe jelentkezett, ahová 10-ből két embert választottak be, ebből egyik helyen Gábort. Egy maximalista idős mester, „ Lakatos Feri bácsi” mellé került, aki sosem dicsért, mégis Gábort olyan kiválónak tartotta, hogy amikor az Operaház hegedűkészítőt keresett, Gábort ajánlotta be. A hegedűkészítés és Kilyénfalvi Gábor Bécsbe kerülése szorosan összefügg, hiszen egy véletlennek köszönhető, hogy egyszer Svájcból hazafelé tartva éppen egy hegedűkészítő üzlete előtt álltak meg Bécsben, ahová pont kerestek hegedűkészítőt. Gábor három próbanapot kapott, de már az első napon felvették a munkára. Így kezdődött el Gábor kapcsolata Ausztriával, Béccsel. Kezdetben gyakornok, majd alkalmazottként dolgozott, mint hegedűkészítő egészen 1987 szeptemberéig.1987 és 1988 között hazautazott Magyarországra, megházasodott és családot alapított. A sors viszont ismét Ausztriába hozta őket, Zwettl városába, ahol felesége Kati hegedűs állást kapott. Ebben a kicsi és barátságos városban, melyet Gábor mai napig második otthonának tekint,  14 gyönyörű évett  töltött sporttal, énekléssel a helyi kórusban, Gábor tagja volt a helyi színtársulatnak 10 évadon keresztül sőt még templomi restaurátorként is tevékenykedett.  Már kicsi korától szeretett volna néptáncolni, mert az iskolában látta a néptánc próbákat, ami nagyon vonzotta, de ezzel egy időben neki mindig zeneórája volt, édesanyja pedig igazgatóként nem engedte, hogy a zenét abbahagyja. Kamasz korában újra megpróbált a néptánc felé közeledni, de heti    7 zenei óra mellett még különféle edzésekre járt, mivel a testnevelésire szeretett volna jelentkezni, így plusz  7 (atlétika, stb.) edzés, valamint szertorna mellett már nem maradt idő a néptáncra. Gábor a magyar kultúrát elsőként 2000-ben közvetítette osztrák helyszínen, amikor is Zwettl 800 éves fennállásának ünnepe volt, melyre Gábor a helyi kultúrfőnöktől kért helyet, hogy egy egy hetes „1000 éves Magyarország” projektet megvalósíthasson. Szerette volna bemutani ,hogy a „felületes“ csikós - gulyás - fokos klisén  túl még milyen  szellemi kultúrális , temészeti gazdagság  rejlik Magyarországban.  Gábor minden követ megmozgatott a nagykövetségtől a Collegium Hungaricumig, hogy biztosítani tudjon néptáncosokat, népzenészeket, kézműveseket, filmeket, könyveket, sőt Párizsból a magyarországi feltalálók Nobel díjasok  kiállítást is elhozták. Szinte minden helyi üzletet végigjárt, hogy szponzorokat és támogatási pénzt gyűjtsön a rendezvényre. Szerzett mesterszakácsokat Szegedről, jazz zenészeket és egy budapesti  kórust is -ahol korábban maga is 10 évig énekelt- akik előadásukkal gazdagították a rendezvényt, továbbá a Zwack-tól 150 üveg bort is küldtek. A néptánccal itt ismét kapcsolatba került Gábor, hiszen a fellépő Ajka Padragkút néptáncegyüttessel nagyon szoros barátság és további együttműködések sora alakult ki. Kovács Norbert Cimbivel,  az együttes akkori vezetőjével  későbbiekben egymást segítették különféle, már hagyománnyá lett magyar rendezvényeken.  2004 – ben, az Európai Unióba való csatlakozás évében már egész Niederösterreich-ra kiterjedően egy ugyanilyen magyar hét valósult meg 4 helyszínnel (Bécs, St Pölten, Zwettl, Traismauer) Minden helyszínen érdekes programok várták a közönséget, az Ifjúzenebarátok  kórusa Ugrin Gábor karnagy vezetésével  3 helyen is énekelt. A rendezvény központja Sankt Pöltenben volt, ahol autentikus cigányzenétől kezdve, jazz és komolyzenei koncertek és magyar filmbemutatók voltak. A különféle különleges magyar ételek mint pl , paprikás csirke, gulyás- és krumplileves, lángos valamint hortobágyipalacsinta is szerepelt a kétnyelvű étlapon. Külön erre a rendezvényre az üzletek magyar kirakatokkal könyvekkel, turisztikaivonatkozású  kiadványokkal készültek, nagy felfedezőink és Nobel-díjasaink egy helyi ifjusági centrumban kerültek bemutatásra . 2008 - ban „Acht Ungarn” címmel ismét egy 8 napos magyar fesztivál került megrendezésre Kilyénfalvi Gábor szervezésében St Pöltenben. A Collegium Hungaricum  a Nagykövetség, valamint a zenész - táncos- képzőművészbarátok  ismét sokat segítettek, hogy létrejöjjön egy nagyon magas szivonalú rendezvény. Fellépett a veszprémi Gizella Nőikar, szellemi fogyatékosok zenekara,  Haydn  Barytontrió Budapest , Lantos Zoltán , Juhász Gábor  duó jazz zenészek az APTE néptáncosai, Flare Beas és a Tükrös zenekar  is. 2000-ben Gábor ismét közelebb került a néptánchoz, 2002-ben pedig már eljárogatott táncolni a Collegium Hungaricumba, hogy a tánc mellett magyar hangot is halljon. De az igazi áttörés 2004-ben volt, amikor is Fritz Oberhofer a Délibáb  akkori müvészeti vezetője , egy szórólapot adott a kezébe, havi egy alkalommal néptánc tanulás az alapoktól címmel. Gábor számára innentől kezdve igazi szerelemmé vált a néptánc, melynek nagyobbik fia, Áron is áldozatául esett, aki mai napig kiváló táncosa a Délibáb  együttesnek. Három gyermeke közül  Àgnes a legidősebb, képzőművész idén diplomázott Bécsben , de zenél a a Paradicso együttes bőgőse nagyon tehetséges muzsikus , Àron érettségi előtt áll  és a tánccsoprt tagja , Botond aki most három és fél éves szintén  nagyon szereti a népzenét, énekel,  táncol, de még csak otthon.  Àgi,  Botond anyukája  az AMAPEDnél  foglakozik gyerekekkel előkészítő órákat és kézműves foglakozásokat tartva, szintén táncol a szombathelyi Szökős táncosa volt és most már a Délibábon belül ápolja a néptáncos hagyományokat,  illetve október óta   a Délibáb gyermekcsoportját vezeti nagyon nagy szeretettel. A Délibáb Néptánc Egyesület Helmut Windhager és Fritz Oberhofer vezetésével újra elindult  a  90-es évek végére ők ketten és a táncosok  hatalmas elánnal, odaadással és idealizmussal tartották fenn az egyesületet. Maga a Délibáb, 1947 óta létezik, Sportegyesületként indult és mára Bécsi Magyar Kultúregyesület Délibáb lett belőle. Az utókorra maradt eredeti felvidéki és erdélyi, matyó és kalocsai viseletek pedig Fritz gyüjtőszenvedélyének köszönhetőek, aki  sajnos váratlanul súlyosan megbetegedett, így kereste utódját a Délibáb vezetéséhez és Helmut segítéséhez.  Csik Mártit, Acsai Erzsit és Gábort kérte fel erre a feladatra, akiknek – Fritz hirtelen sajnálatos halála végett - 2012-ben minden hirtelen a nyakukba szakadt. 2010-2014 ig   Márti és Gábor fokozatosan átvette a csoportot és az akkori 8-10 főből mára már egy közel 30 fős csapatot hoztak létre. A próbák hetente kétszer vannak, rendszeresek és kötelezőek. Évente legalább két új koreográfiát tanulnak saját profi koreográfussal, Török Sándorral, aki egyben tanáruk is, néha pedig külsős vendég koreográfusokkal  Furik Rita, Ónodi Béla, Kovács Norbert Cimbi igyekeznek a Délibáb színvonalát egyre magasabbra emelni és  repertoárját változatosabbá tenni. A táncokhoz tartozó viseletek beszerzéséhez  az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala a magyar állam KIM, és korábban a Bethlen Gábor   Alap is nagyban hozzájárult és segített. Szoros együttműködés alakult ki az elmúlt években az Europa Club, AMAPED,  Club Pannonia,  Bécsi Magyar Munkás Egyesület, és számos magyar szervezet között.
A tánccsoport  az elmúlt években ausztrián kívül még felépett a Vajdaságban, Felvidéken, Németországban és természetesen Magyarország számos településén is  például Kiscsöszi Pajta Fesztivál, Somlóhangja Fesztivál, Budapesti Táncháztalálkozó, mindenmagyarok táncán, és még számos helyen.
Gábor miközben  szervezi   a csoportot ügyeit ,  aktív táncosa is egyben a Délibábnak. Jelenleg a Kultúregyesület égisze alatt működik a Délibáb néptánccsoport, a Bécsi Banda zenekar, Tarka-Barka népdalkör, a Szivárvány gyermektánccsoport, a Rézsarkantyú citerazenekar és a GodArt modern tánccsoport. 
Egy éveben 3 nagy rendezvénye van a Délibábnak: egy tavaszi önálló rendezvény, melyen csak a Délibáb együttes lép fel; a Wiener Vielfalt, ahol számos meghívott vendégtáncos, együttes és zenész között lép fel a házigazda Délibáb; valamint a novemberben megrendezésre kerülő nagyszabású Délibáb Gálaest.
 
Az egyesület  minden kedves táncolni , énekelni, zenélni vágyót gyereket és felnőttet  szeretettel vár. Az elérehetőségek a www.wukv.at honlapon  találhatók  illetve a facebookon a  Délibáb oldalán is.  Kilyénfalvi Gábort még  a www.geigenbauer.at honlapon  keresztül  is el lehet érni.

Koleszár Balázs 6 évesen került Bécsbe családjával. Négy év általános iskola és két év gimnázium után Sopronba folytatta tanulmányait, mérnöki diplomáját viszont ismét Bécsben szerezte. A cserkészetet 10 évesen, 1995 ben kezdte a magyar iskolán keresztül Szemerédi Ica vezetésével. Így Németországban vezetőképző táborokban, örsvezetői képzéseken vett részt.  1999-ben nagy Örsvezető – mely a 10-14 éves korosztály örsvezetője -, 2001-ben pedig kis Örsvezető lett – amely 6-10 éves korosztály Örsvezetője, mivel itt nagyobb a felelősség, csak az végezheti el, aki már 15. életévét betöltötte. A cserkészeten belül egyre több felelősséget vállalva a kis- és nagy segédtiszt képző elvégzése után Balázst 2008-ban cserkész tisztté avatták. 

Koleszár Balázs 6 évesen került Bécsbe családjával. Négy év általános iskola és két év gimnázium után Sopronba folytatta tanulmányait, mérnöki diplomáját viszont ismét Bécsben szerezte. A cserkészetet 10 évesen, 1995 ben kezdte a magyar iskolán keresztül Szemerédi Ica vezetésével. Így Németországban vezetőképző táborokban, örsvezetői képzéseken vett részt.  1999-ben nagy Örsvezető – mely a 10-14 éves korosztály örsvezetője -, 2001-ben pedig kis Örsvezető lett – amely 6-10 éves korosztály Örsvezetője, mivel itt nagyobb a felelősség, csak az végezheti el, aki már 15. életévét betöltötte. A cserkészeten belül egyre több felelősséget vállalva a kis- és nagy segédtiszt képző elvégzése után Balázst 2008-ban cserkész tisztté avatták. A magyar kultúra megismerése és megőrzése kimagasló szerepet játszik a cserkészek életében, így nagyon fontos alapszabály, hogy a cserkészfoglalkozások a magyar nyelvi fejlesztés jegyében valósulnak meg és csak magyar nyelvűek, ahol a cserkészek is csak magyarul beszélhetnek egymás között, ezzel is ápolva és gyakorolva a magyar nyelvet. Így a cserkész foglalkozások és táborok alkalmával magyar népdalokat énekelnek, népzenét hallgatnak, népi játékokat játszanak, népi és történelmi eseményeket dolgoznak fel, mint egy-egy tábor keretmeséjeként, ahol harcok eljátszása és szerepjátékok is helyet kapnak a gyermeki fantázia szélesítése céljából. 
2007-ben Balázs átvette a kisrajt, majd 2009-ben már Balázs - egyik cserkésztestvérével együtt - első cserkész táborát vezethette, és egyre többet segített a cserkészcsapat munkájába is. 2014. márciusában, Amerikában hivatalosan is megszavazta a központi intéző bizottság, hogy az eddig Piroska Emese irányította bécsi 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat irányítását Koleszár Balázs vegye át. A cserkészek Balázs irányításával minden második héten cserkész foglalkozást tartanak, sűrűn táboroznak, rendeznek bicikli túrákat, valamint a hagyományszerű ünnepekkor is külön műsorral készülnek, így többek között Anyák napi és Karácsonyi műsorokat is készítenek, néha a Bécsben működő magyar iskolákkal és egyesületekkel is kooperálva. A bécsi 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat 2014-ben körülbelül 50 fős, minden évben egy tábort tartanak a nyáron Ausztriában, minden második évben kerületi körzeti táboron vesznek részt Németországban, ahová Európa minden tájáról érkeznek cserkészek. Részt vettek 2010-ben a 100 éves cserkészévfordulón Amerikában, mely egy nagyszabású, közel 800 fős magyar tábor volt, így a szervezést már két évvel korábban el kellett kezdeni. Minden szeptemberben Németországban van cserkész akadályverseny, illetve minden januárban van cserkészbál Bécsben. Balázs testvérei is cserkészek, húga Koleszár Virág kisraj parancsnok és segédtiszt, öccse Gergő pedig nagy cserkész, jövőre a nagy őrsvezetőire készül. Balázs sokoldalúsága a cserkészet mellett a néptáncban is megmutatkozik, mivel 2010 óta a bécsi Napraforgók Néptáncegyüttes aktív néptáncosa is. 
Elérhetőségek:http://www.cserkesz.at/

Véleményünk szerint a Hírlevélnek néhány neves magyar történelmi személyt is be kell mutatnia, akiknek az élettörténete Ausztriához kapcsolódik. Ezen cikkünkben Pázmány Péter, magyar filozófusról és szerzőről szeretnénk írni.

E híres magyar író hosszú éveken át tevékenykedett Ausztriában, és életének három fontos időszakában működött az osztrák császárság területén.

Az első az 1590 és 1593 közötti évek, amikor Pázmány Bécsben filozófiát tanult. 1593-tól Rómában tartózkodott, ahol is Robert Bellarmine bíboros teológiakurzusát látogatta.

Véleményünk szerint a Hírlevélnek néhány neves magyar történelmi személyt is be kell mutatnia, akiknek az élettörténete Ausztriához kapcsolódik. Ezen cikkünkben Pázmány Péter, magyar filozófusról és szerzőről szeretnénk írni.

E híres magyar író hosszú éveken át tevékenykedett Ausztriában, és életének három fontos időszakában működött az osztrák császárság területén.

Az első az 1590 és 1593 közötti évek, amikor Pázmány Bécsben filozófiát tanult. 1593-tól Rómában tartózkodott, ahol is Robert Bellarmine bíboros teológiakurzusát látogatta.

Fontos megemlíteni, hogy Pázmány Péter a gráci egyetemen és a jezsuitakollégiumban 1598 és 1601 között filozófiaprofesszori, 1603 és 1606 közötti években pedig teológiaprofesszori minőségben tanított.

Az ezt követő időszakban a királyi Magyarországon, Nagyszombatban érsekként fungált, ugyanis ezidőben a törökök Esztergomot ostrom alatt tartották. Jóllehet a szerző ezzel egyidőben II. Ferdinánd császár bizalmasa is maradt a császári udvarban.

1623-ban Bécsben megalapította a mai napig működő intézményt a Pazmaneumot, amely korábban papi szeminárium volt. Ma az épület, amely a Boltzmanngassen az amerikai nagykövetség melett található, magyar egyetemi diákotthonként működik.

Meg kell jegyzenünk, hogy Pázmány Péter néhány munkája mind Bécsben mind pedig Grácban nyomtatásra került. Egyébiránt a szerző legfontosabb műve az 'Isteni igazságra vezérlő Kalauz (Pozsony 1613, 1623, 1637), amely egyike a legjelentősebb magyar vallásfilozófiai munkáknak.

Az érdeklődő olvasók német nyelvű könyveket is találhatnak Pázmány Péterről, például az erdélyi német szerző, Johann Heinrich Schwicker művét, a 'Pázmány Péter und seine Zeit« címmel (Köln, 1888), Őry Miklóstól a Kardinal Pázmány und die kirchliche Erneuerung in Ungarn c. munkát (Klagenfurt, 1973), illetve Paul Richard Blum és Hargittay Emil könyvét: Grazer philosophische Disputationen von Péter Pázmány, Piliscsaba, 2003.

Ágyúdörgés és fegyverek

karácsonya volt '44-ben,

de a remény nem húnyt ki

a lelkekben ama szürkeségben.

 

És a katona, ki fogságából

megszabadulván útra kéle,

majdcsak vízkeresztre, fáradtan

megnyugvással hazaére.

 

Örvendjetek hát, s áldott

legyen a karácsony néktek,

és egymást szeretni

soha el ne felejtsétek.

 

Ajánlom ezt a verset nagyapám, Zsibrita István emlékének, aki december 13-án hunyt el. 1944 karácsonyán a Dunántúlon, a 77-es német páncélvadászzászlóalj támogató magyar tüzéreinek egyikeként fogságba esett Esztergomtól északnyugatra, majd megszökött, és a frontokon átjutva vízkereszt után egy nappal épségben hazaért Kiskunfélegyházára.

Ama csillag után.

 

A holdsugaras hideg éjszakában,

Mint egy fehérlő, csendes álom,

Úgy vonult el a komoly karaván.

És elől ment a három.

 

A sziklás föld mogorván és kopáron

Feküdt el lábaik alatt.

Méltóságos sora a száz tevének

A harmaton halkan haladt.

És mintha fehér árnyak lengenének,

Úgy vonult végig a fehér sereg

A völgyön, ahol nem nőttek virágok,

S a városon, ahol az emberek

Nem virrasztottak és nem énekeltek.

S ahol nem látta őket senkisem.

 

És így suhant el csendesen

Életre éledt vágya Napkeletnek

Az ezredéves éjszakán.

 

Ama csillag után.

 

Cikkünkben, mely a Zrínyi testvéspárról szól, nagyban merítettünk Johann Andritsch 'Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz' (1586 – 1782) című német könyvéből (Graz, 1965)

Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664) a legnagyobb magyar barokk költők egyike, aki Szigeti veszedelem c. munkájában a dédapjának, Zrínyi Miklósnak, Szigetvár hősies védőjének állított maradandó emlékművet epikus formában.

A költő, aki Zrinski György horvát bánnak a fia volt, 1620-ban született a horvátországi Csáktornyán (vagy - egyes kutatások szerint – Ozaly várában).

Apjának korai halála miatt Batthyány grófné vette át a gyermekek, Miklós és Péter nevelését, akik 1630 és '35 között Grazban a jezsuita kollégiumban, majd Bécsben tanultak. 1636-ban Miklós Itáliába utazott, 1638-tól a török ellen harcoló katonaként bukkan fel a Dunántúlon.

1646-ban tábornokká nevezik ki, 1647-ben pedig Horvátország bánja lesz. 1664-ben hunyt el egy vaddisznóvadászat folyamán.

Zrínyi Miklós nemcsak epikus hanem lírikus költőként valamint prózaíróként is jelentős, pl. a Török áfium ellen való orvosság c. munkája révén (1661).

Íme egy a szerző kevésbé ismert költeményei közül:

AZ IDŐ SZÁRNYON JÁR...

Az idő szárnyon jár,
Soha semmit nem vár,
És foly, mint erős folyás;

Visszá soha sem tér,
Mindent a' földre vér,
Mindeneken hatalmas;

Ő gazdagot, szegént
Öszveront egy szerint,
Nincs néki ellenállás.

Csak egy van, időtűl
S az ő erejétűl
Aki békével marad;

Nem fél kaszájátol,
Nem sebes szárnyátol,
Üdő rajta elolvad:

Az tündöklő hirnév,
Mely dicsősségre rév,
Az mindenkor megmarad.

(a mű forrása: Országos Széchenyi Könyvtár)

Zrínyi Miklós testvére, Zrínyi Péter 1621-ben született és ő is – testvéréhez hasonlóan - a grazi jezsuitáknál tanult. Tanulmányai után a katonai pályára készült. 1665-ben Horvátország bánja lett és folyamatosan harcban állt a bécsi udvarral. A bárók összeesküvésének részeseként (Wesselényi-összeesküvés) Wiener Neustadtban, 1671-ben lefejezték. Zrínyi Péter horvát költőként is ismert, testvére fő művét ő ültette át horvát nyelvre (Szigeti veszedelem).